A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház szájvédős, maszkos, baseball-sapkás tánckara ugyanis a jó és rossz küzdelmének szürreális, pop-art-ba fecskendezett verzióját vívja. A romlás virágai ők, az utca gyermekei, életüket az aszfalton uralkodó törvények írják. Hibáztatni sem lehet őket amiatt, hogy reflektálatlanul élik mindennapjaikat. Dj. Suzy dübörgő zenéje lehetőséget ad számukra, hogy megmutassák magukat a másiknak, de valójában egymásra sem figyelnek, csak monotonon járják magányos táncukat. Egy angyal jár közöttük, de antihőseink nem törődnek vele sem, pedig életük lassan olyanná válik miatta, mint egy folyton megakadó bakelitlemez. Az angyal sorsa ebben a világban előre elrendeltetett: félelemből, butaságból elpusztítják őt a többiek.A zenei eklektikusság és színes jelmezek fokozzák a szereplők körüli káoszt, ugyanakkor elvonják a figyelmet a táncosok mozgásáról – s ez jelen esetben használ a produkciónak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a darab végére szép számban összetömörülő, kíváncsi tömeg.
A nagyvárosi fabulák helyett egy kisebb közösség bensőséges viszonyait mutatja be a MU Terminál két előadása. Fejes Ádám koreográfiájában – Csókol anyád, csomag nincs! – a közösség az egymásnak feszülő érzelmek gyűjtőmedencéjeként jelenik meg. Az előadás nyitóképében a hat táncos egy körbe tömörül össze, innen robbannak ki, s lesznek különálló egyének. Féltékenység és versengés, barátság és odafigyelés, bizonytalanság és magabiztosság, érzések megannyi szólama hullámzik végig a darabon az argentin tangó, a milonga lágy dallamára. Az este egyik legszebb jelenete Gulyás Anna és Horváth Adrienn duettje: az emberi természet, az ösztönök játékát mutatják be. Míg Horváth Adrienn arcán és mozgásán őszinte félelem és küzdelem mutatkozik, háta mögött álló társa lubickol a könnyedségben. Az egymás mögött párhuzamosan futó ellentétes érzelmek mégsem durvák, inkább fájdalmas, de finom kontrasztot teremtenek.
Hámor József koreográfiája – Terminál képek - kifejezetten a MU Terminált mint közösséget állítja darabja középpontjába. Talán ennek köszönhető – s nem az előadást végig a színpadról figyelő koreográfus jelenlétének – hogy a terminál sokkal rendezettebb csapat látványát mutatja, mint előző előadásukban. Hámor Fejeshez hasonlóan a csoportos szinkronmozgásra épít, sokszor látványos, aszimmetrikus formációkban, s a táncosok közti ritmikus összhang szemmel látható. A szinkronok nem csúsznak, még a dinamikus, forgással, vetődéssel nehezített mozgáskombinációkban sem marad le senki. Igazi közösségként mozdulnak. S a közönség hálája sem marad el, kétségtelen, hogy a legnagyobb sikert második nap a MU Terminál aratja.
Graffiti angyala
Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza
Jelmez: Lakatos Márk
Fény: Jenőkék
Hang: Pavlovics Gergely
Zene: Dj. Suzy
Koreográfus: Ladányi Andrea, Bánki Zsolt
Előadók: Marcsinák Anikó, Bánki Zsolt, m.v. Holló Arnold, Hegymegi Máté, Spaits Rita, Vámosi Judit, Vámosi Máté, Domokos Péter,Tóth Boglárka, Kertész Zsolt, Contos Noémi, Lahlouh Dániel,
Fejes Ádám: Csókol anyád, csomag nincs!
MU Terminál
Látvány, koreográfus: Fejes Ádám
Előadók: Asztalos Dóra, Gulyás Anna, Hoffmann Adrienn, Horváth Adrienn, Kiss Róbert, Tuza Tamás,
Hámor József: Terminál képek
MU Terminál
Látvány: Fejes Ádám
Zene: Kunert Péter
Koreográfus: Hámor József
Előadók: Asztalos Dóra, Gulyás Anna, Hargitai Mariann, Hoffmann Adrienn, Horváth Adrienn, Katonka Zoltán, Kiss Róbert, Tuza Tamás