Félre innen búbánat

Fél négytől nyílt konferenciát tartottak a színházban, amire nem sokan − szinte csak a szakma szűk körébe tartozók − voltak kíváncsiak. Pedig a téma − a táncházmozgalom kialakulása és hatása a színpadi néptánc művészetére − többeket is vonzhatott volna, kivált, hogy Győrben és környékén nem egy színvonalas néptánccsoport működik, akik közül délután láthattunk is párat. A konferencia moderátora Novák Ferenc „Tata” volt, a fesztivál örökös tagja, kinek nevéhez is fűződik – számtalan sikeres előadás és koreográfia mellett − a táncházmozgalom létrejötte. Majd ez a mozgalom eljutott a világ minden tájára, végül az UNESCO világörökség listájára is. Az előadó, Dr. Diószegi László (koreográfus, a Martin György Néptáncszövetség elnöke) arról beszélt, hogy a szisztematikus, Martin által kidolgozott kutatómunkával gyűjtött anyag lekerült a színpadokról a táncházakba is, ám ez a folyamat visszafelé is hatott. A színpadi művekben improvizálttá tették a mozgást. A tánc szépsége dominált változatos térhasználattal, egységes, stilizált színpadi viselettel. Aztán ráeszméltek, hogy komponálás nélkül hamar egysíkúvá válhatnak az előadások, nem elég az arányérzék, az anyag átfogó ismerete művészi tánc létrehozásához. Ez vezetett a színházibb, narrációval rendelkező táncelőadások létrejöttéhez, mint például Novák „Tata” koreográfiái, vagy a tegnap látott Fitos-mű. Egy másik irány is elindult, elhagyták az egyen kinézetet, megpróbálták úgy bemutatni a táncokat, ahogy azt a gyűjtőhelyeken a bácsik, nénik táncolták, mind egyedien. Vagyis lemásolták egy az egyben a felvételen látottakat. Ilyen törekvés a vitatott, Zsuráfszky Zoltán által megvalósított Élő Martin Archívum is. A harmadik alternatíva a show, a látvány felé való hajlás, a hagyományok vegyítése akrobatikával, más táncstílusokkal, multimédiával. Ezt képviseli például az Experidance, a Varidance. Ezen kívül léteznek kísérletek egy kortárs néptáncos formanyelv létrehozására is, az Állami Népi Együttes a Bartók Trilógiával például ezzel próbálkozott. Hogy mi az előremutató irány? Diószegi szerint a lényeg az, hogy a néptáncnak is legyen egy bartóki útja, dolgozza fel a birtokában lévő kincset, legyen karakteresen magyar, de közben európai is.

Az örök Kalotaszeg - Magyar Állami Népi Együttes

Azért is tartottam fontosnak ezt a hosszabb bevezetőt, mert a konferencia tükrében szemléltem a ma látott néptánc előadásokat, bemutatókat. Az amatőr együttesek között voltak, akik megpróbáltak belecsempészni kisebb történeteket pár perces bemutatóikba, nem csupán vigadalmat, virtuóz legényeseket és szemet gyönyörködtető párosokat láttatni. Bár ez utóbbiakra is volt példa bőven. Hát még a Magyar Állami Népi Együttes Az örök Kalotaszeg című előadásában, melyre hétkor beözönlött Győr város apraja-nagyja.

A Farkas Zoltán által koreografált est mellőzi a cselekményszálat, az újító vágyakat. A világítás lilás-kékes fényei azonban egyfajta absztrakt térbe helyezik a líraian szép előadást. Emlékállítás a cél, egy kalotaszegi híres hegedűművésznek és családjának, a „Csipásoknak”. Teszik ezt tiszta forrásból vett, autentikus mozgásanyaggal. Valójában a zene − melyet most három hegedűs, egy bőgős szolgáltatott − az előadás főszereplője. Eredeti kalotaszegi gyűjtés ez is, a hegedűsök közt pedig egy fiatal „Csipás”, Varga István keze által idézik meg a húrok a múltat. A táncosok a terem hosszú lépcsőjén vonulnak be a színpadra szép sorban, akárcsak egy lakodalmi vagy gyászmenet. Az előadásban egymást éri ez a kettősség: a vidám páros csárdásokat, szaporákat, magyar, román és cigány táncokat, legényeseket bús énekek, síró hegedűszó váltja fel. A háttérben faragott keretű tükör, mely megidéz tisztaszobát és oltárt, mely elé úgy járulnak a táncosok, mint áldozáskor. Szertartás ez, közös megidézés: a „Kiscsipás” középre áll, köré gyűlnek szorosan a táncos párok. Legvégül a tükörkeretben hegedűs alak tűnik fel, a körben álló utód pedig dalba fog: „félre innen, búbánat, hadd vessem le ezt a tetves gatyámat.” Üzenet, melyet mindenki megért.

Ifjú Szívek Táncszínház

Hasonló utakon járt a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínház is, kiknek műsora fél kilenctől a szabadtéren volt látható Tánc fúvós hangszerekre, ütősökre és zongorára címmel. Bartók munkásságának népzenei gyökerei szolgáltak inspirációul a koreográfusnak, Hégli Dusánnak. Ettől függetlenül a népi mozgás itt sem lép „bartóki útra”, megmarad a maga autentikusságánál. Csak itt a szlovák, bocskoros táncok népi kincséből kiindulva olyan földközeli, illetve levegős mozdulatok is színesítik az előadást, melyek szinte modernnek tűnnek: break kezdeménynek is beillő guggolásban pörgések, lábváltásos ugrálások, hatalmas lábfelhúzós ugrások.

ArteRrOr - Gangaray Dance Company és a Közép-Európa Táncszínház

A mai valódi modernségről, a Gangaray Dance Company és a Közép-Európa Táncszínház ArteRrOrjáról azonban egy apró figyelmetlenség miatt sajnos lemaradtam, az utolsó három perc eksztatikus, lihegéssel aláfestett táncmozdulatait sikerült csupán elkapnom. Korábban láttam már az előadást, többek közt ősi energiái, magával sodró ritmusa, a mozdulatok robbanása és továbbfolyása maradt meg bennem emlékként, melyet a mostani közönség véleménye is alátámasztott. Többeket megkérdeztem, táncost és civilt, mi ragadt meg bennük. Egytől egyig azt mondták, hogy úgy söpört végig a lendület az egész koreográfián, hogy szét sem tudták választani a három részt: az alkotók ArteRrOr duettjét, az Ocean’s five férfiötösét és az Ocean’s six+1 közös táncát. Félfüllel elcsíptem, amint az egyik táncos a kérdésre, mégis hogy lehetett ezt a táncot végigbírni szusszal, csak annyit mondott: egymásban tartjuk a lelket, anélkül nem menne.

Az örök Kalotaszeg 

Magyar Állami Népi Együttes

Díszlet: Ménes Ágnes

Viselet: Tóth Ildikó

Fény: Kovács Gerzson Péter

Zene: Kelemen László

Néprajzi tanácsadó: Borbély Jolán

Rendező-koreográfus: Farkas Zoltán

Zenekarvezető: Pál István

Tánckarvezető: Kökény Richárd

Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter

Művészeti vezető: Mihályi Gábor

ArTeRrOr

A Közép-Európa Táncszínház és a Gangaray Dance Company közös produkciója

Zene: Gangaray Dance Music - Hámor József

Jelmez: Maday Tímea Kinga

Fény: Katonka Zoltán

Koreográfus: Maday Tímea Kinga, Hámor József

Előadók: Maday Tímea Kinga, Hámor József, Hargitai Mariann, Jenna Jalonen / Horváth Adrienn, Eller Gusztáv, Frigy Ádám, Katonka Zoltán, Mádi László, Rónai Attila