Gyarlóságaink háza

Bár a kiválasztott előadások nem egyestés alkotások, mégsem tökéletesek. Hármójuk közül talán Ladányi darabja, a Gasztro Balett II. a legszerteágazóbb s a legkevésbé egységes. A mostani produkció alig különbözik a tavaly novemberben a Bárka Fesztiválon bemutatott, azonos című előadástól, egyedül Tóth Evelin énekesnő jelenléte újdonság a színpadon. Az énekesnő ugyan ritkán kerül a színpadi események középpontjába – többnyire a dobfelszerelések által közrefogott műanyag széksorban ül –, ám hangja éteri szállal tölti meg az előadás amúgy vad, metálos dobszólókra és egy csipetnyi Haydnra alapozó hangulatát.

A Gasztro Balett II. sem színpadképében, sem dramaturgiai felépítettségében nem változott a novemberi bemutató óta, ami azért meglepő, mert a darabnak lenne miből és hová fejlődnie. Az előadásban számos olyan kelléket és mozdulatsort találunk, ami még Ladányi–Borlai kettősben, a BL-ben született meg. Hiába ígér Ladányi és Vida Gábor duettje ígéretes kezdetet, az előadáson a káosz uralkodik továbbra is: a számítógépes játékokban (és világunkban) jelenlévő, értelem nélküli erőszak reprezentálását, Haydn ironikus hommage-át némi csokievés szakítja meg, s az előadás Ladányi olajon végigcsúszkáló szólójával ér véget. Bár a bemutatókor sejteni lehetett, hogy Ladányi szándékosan nem ad szoros szerkezetet a darabnak, a tény, hogy a két előadás ennyire nem különbözik egymástól, csak megerősíti érzetünket. S a Ladányiról kialakult képünk sem változik: kemény, szenvedélyes táncos, és radikális alkotó, aki vonzódik az extrém, polgárpukkasztó tálaláshoz és a meghökkentő helyzetekhez. De ettől a Gasztro Balett II. még nem válik fogyaszthatóbbá.

Frenák Pál: InTime - Fotó: Dusa Gábor

Ladányi csapongó koreográfiájának tükrében szembetűnő az InTime összeszedettsége, szigorú dramaturgiai szerkezete. Bár a darabot többször, több helyszínen is láttam, az általam látott előadások közül a tegnapit találtam mind közül a legegységesebbnek. Frenákot és társulatát ritkán látni vidéken, a veszprémi előadás pedig kifejezetten nem-szakmai, kortárs táncot ritkán látó közönség előtt zajlott. Frenák táncosainak színpadi jelenléte összesűrítette a levegőt a kopottas VMK színháztermében, aminek pikantériáját csak növelte, hogy az utolsó jelenetet (mely a sötétbe boruló színpad, új jelenetekbe rendeződő táncosok ritmushelyzetére épül) a táncosok nem tudták végigjátszani; a közönség ugyanis beletapsolt az előadásba. A szokatlan helyzetben érdekes volt látni a táncosok arcán a meglepettséget, s azt, ahogy képesek voltak váltani, s a szerepből kizökkenve véget vetni az előadásnak.

Horváth Csaba: Isteni vidékek - Fotó: Dusa Gábor

Horváth Csaba koreográfiája meglehetősen későn, a programfüzet szerint fél tízkor kerül színpadra, de majdnem tíz óra, hogy az előadás elkezdődik. Horváth rendezése dramaturgiai problémákkal küszködik, de témája sem egyszerű: az előadás a kommunikáció (beszéd és mozgás) és igazságosság viszonyát problematizálja, méghozzá platóni dialógusokkal tűzdelve. Az Isteni vidékek koradélután sem lenne matiné-előadás, de így, éjfél felé közeledve emberpróbáló feladat, hogy figyelmünk ne lankadjon, s mindvégig az előadásra és annak mondanivalójára koncentráljunk. A kései időpontnak tudom be, hogy Horváth amúgy hibátlannak látszó előadói az este folyamán szokatlanul és szembetűnően sokat tévesztenek. De hogy Babits szavaival szóljak: „Az istenek hallnak, az ember él.”

Gasztro Balett II.

Ladányi Andrea Társulat

Stylist: Lakatos Márk

Fény: Payer Ferenc

Video: Keserű Zsolt

Zene: Borlai Gergő, Joseph Haydn, Kaltenecker Zsolt, Mats Öberg

Látvány, koreográfia, rendezés: Ladányi Andrea

Előadók: Borlai Gergő, Ladányi Andrea, Vida Gábor, Kaltenecker Zsolt, Fejes Kitty, Tóth Evelin

InTimE

Frenák Pál Társulat

Díszlet, maszk: Majoros Gyula

Jelmez: Szabó Gergely

Színpad: Molnár Péter, Ferenczi László

Fény: Marton János

Hang: Hajas Attila

Zene: Gergely Attila

Koreográfus: Frenák Pál

Előadók: Fekete Zoltán, Jantner Emese, Kolozsi Viktória, Lisa Kostur, Nelson Reguera, Czéh Balázs

Isteni vidékek

Forte Társulat

Jelmez: Benedek Mari

Dramaturg: Garai Judit

Koreográfus-rendező: Horváth Csaba

Szereplők: Andrássy Máté, Blaskó Borbála, Földeáki Nóra, Gantner István, Kádas József, Krisztik Csaba, Lőrinc Katalin, Sipos Vera, Vati Tamás, Zarnóczai Gizella