Kortársak Kisvárdán

A Hét nap a világ ez év januárjában, Puskás Zoltán rendezésében létrejött ősbemutatójáról Kisvárdán megoszlottak a vélemények. Vitát elsősorban maga a szöveg váltott ki. Gyarmati Kata drámája ugyanis két részből áll, amelyek látszólag alig-alig kapcsolódnak egymáshoz. Az első rész három nővér boldogságkeresését, a második pedig egy hóban, fagyban, a semmi közepén mozdony nélkül maradt vonat utasainak kétségbeesését, megoldási kísérleteit láttatja. Noha a két rész szereplői azonosak, a második részben a viszonyok drasztikusan megváltoznak az elsőhöz képest: az egykori rokonok, barátok idegenekké válnak. A vita egy további fontos pontja szorosan kapcsolódik ehhez a problémához. Felmerült a kérdés, hogy ha már a figurák közötti kapcsolatok ennyire átalakulnak, és ha már mindkét résznek külön-külön is van eleje, közepe, vége, miért ne lehetne őket egymástól független életű egyfelvonásosoknak tekinteni?

Ezzel szemben a szakmai megbeszélés egyes résztvevői szilárd, egyértelmű kapcsolatot fedeztek fel a két rész között. Sőt, a néző szempontjából pozitívumnak tekintették azt, hogy az előadás egyszer véget ér, majd a második felvonásban teljesen más körülmények között újra elkezdődik. Míg egyesek ezt unalmasnak, vontatottnak, fölöslegesnek, addig mások meghökkentőnek tekintették, hiszen a néző úgy megy szünetre, hogy elképzelni sem tudja, mi jöhet még ezek után.

Gyarmati Kata: Hét nap a világ

A szakmai megbeszélésen kialakult vitában elhangzott egy gondolat, amely kulcsfontosságú a darab és az újvidéki előadás értelmezésében. Sőt, válaszol a fentebb említett kérdésekre is. Puskás Zoltán előadásához nem lehet a lélektani realizmus felől közelíteni. Nem lehet számon kérni rajta olyasmit, amihez nincs köze. Izgalmasabb és eredményesebb út az előadás során fellépő asszociációk sora mentén haladni. Tisztábbá válik a két rész közötti kapcsolat - az előadás két felvonása folyamatként jelenik meg. Az asszociációkból, a sors-mozaikokból teljességében kirajzolódik a boldogságkeresés problémája.

A Hét nap a világ felemás fogadtatásával ellentétben Bérczes László Háy-rendezése előtt mindenki megemelte kalapját. Külön dícséret az előadásnak, hogy a mindenki-kategóriába Pinczés István is beletartozik, aki elsőként rendezte meg A Gézagyereket. Ő lévén a szakmai megbeszélés vitaindítója, természetesen saját tapasztalataira emlékezve közelített a szabadkaiak előadásához.

A Gézagyerek esetében egyik legfontosabb és legnehezebb kérdésként a tér problémája merül fel. Háy darabjának sok helyszíne és számos helyszínváltása megnehezíti a rendezők dolgát. Egyazon térben létre kell hozni a Gézagyerek otthonát, a kőfejtőt, a kocsmát, Vízike szobáját, Marika boltját, a szomszédék lakását, az autóbuszt. Bérczes László és Sárkány Sándor díszlete telitalálat: ahogy más szinteken is, az előadás tere a körre és a középpontra épít. A körbeülős nézőteret és a porondszínpadot érezték a legmegfelelőbbnek. A tér megelőlegezi a cirkuszi jelleget, de az előadás nem ebbe az irányba indul el. Cirkuszi porond helyett világtengelyt, isteni trónt látunk.

A Gézagyerek

Ilyen módon, a színészi játékkal közösen, a tér is közelebb viszi Bérczes előadását a Háy által megjelölt műfajhoz, az istendrámához. Ahogyan maga Pinczés is többször kihangsúlyozta, a szabadkai előadás ezen a ponton határozottan mélyebbre ásott, mint a ősbemutató. Míg a debreceni produkció a darab elsődleges szintjét ragadta meg, addig Bérczes merészen a második síkra fektette a hangsúlyt: a tér kialakításában és a figurák felépítésében egyaránt.

Míg a szakmai megbeszélés párbeszédelői a térben véltek apró kompromisszumokat felfedezni (a kocsma, Marika elhelyezése a bolt pultja előtt), addig a szerepek értelmezése, a színészek játéka (főként Pálfi Ervin Gázagyereke) egyöntetűen mindenkiből csodálatot váltott ki. Okkal - ilyen mindvégig mellbevágóan őszinte játékot igazán ritkán látni színpadon.

Gyarmati Kata: Hét nap a világ

Újvidéki Magyar Színház

Díszlet-, jelmeztervező: Csík György, m.v.

Koreográfus: Lavro-Gyenes Ildikó, m.v.

Zeneszerző: Erős Ervin, m.v.

A rendező munkatársa: Ferenc Judit

Rendező: Puskás Zoltán

Szereplők: Jankovics Andrea, Krizsán Szilvia, Elor Emina, Ábrahám Irén, Giricz Attila, Kovács Nemes Andor (m.v.), Banka Lívia, Német Attila, Pongó Gábor, Varga Tamás, Jaskov Melinda, Huszta Dániel, Sirmer Zoltán, Kőrösi István, Buza Ákos (f.h.), Crnkovity Gabriella (f.h.), Gombos Dániel (f.h.), Kokrehel Júlia (f.h.), Raffai Ágnes (f.h.), Soltis Lehel (f.h.)

Háy János: A Gézagyerek

Szabadkai Népszínház

Dramaturg: Brestyánszki B. R.

Díszletterv: Sárkány Sándor, m.v.

Jelmeyterv: Kreszánkó Viktória

Zeneszerző: ifj. Kucsera Géza

Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria

A rendező munkatársa: Kiss Mónika, m.v.

Rendező: Bérczes László

Szereplők: Pálfi Ervin, Vicei Natália, Csernik Árpád, Mess Attila, Kovács Frigyes, Szőke Attila, Szilágyi Nándor, Pesitz Mónika, Erdélyi Hermina, Körmöci Petronella, Ralbovszki Csaba