Dora tükrében

Lukas Bärfuss: Szüleink szexuális neurózisai – Stúdió „K”; Színház- és Filmművészeti Egyetem

Két új előadásban is színre került a 40 éves svájci szerző színműve. Dömötör András főiskolai és Sopsits Árpád Stúdió „K”-beli előadása más-más módon közelít a darabhoz, de mindkét produkcióból az derül ki, hogy a rendezőknek és a színészeknek van mondanivalójuk vele a világról.

Sándor L. István | 11. 10. 18.

Lukas Bärfuss 2003-as darabja nem ismeretlen nálunk. Először a 2005-ös Kortárs Drámafesztiválon került színre felolvasó színházi változatban (Szabó Máté rendezésében). Majd 2009-ben Réthly Attila rendezett belőle érdekes előadást a Sirályban. A főszereplő Dorából Sipos Eszter különös, izgalmas figurát formált, de jó emlékeket hagyott bennem Márton Eszter (anya), Róbert Gábor (orvos), Tóth Richárd (finom úr) és Melis László (a főnök anyja) játéka is. Az az előadás a banális és a különös sajátos vegyítésére törekedett (az előbbire utaltak az időnként felhangzó slágerek is), és összhatásában egy furcsa fejlődéstörténetet jelenített meg, amely azt sugallta, hogy egy perverz világba csak a perverzió révén lehet belenőni.

Lukas Bärfuss különös „hőst” állított darabja középpontjába: Dorát, a rendkívül alacsony IQ-val rendelkező lányt, aki „napközben teljes apátiába zuhant, éjszakánként meg visítozott, mint egy kismalac”. De nem maradt el a segítség sem: az orvosa különféle gyógyszerekkel kísérletezett (és rendszeresen publikált róla), a szüleit pedig megnyugtatta, hogy a kezelés eredményeként a lány szinte érzelemmentessé, így kezelhetővé vált. Most azonban fordulat állt be: meghalt a kezelőorvos, és Dora anyja úgy dönt, hogy leáll a gyógyszerezéssel, mert szeretné megismerni, hogy valójában kicsoda is a közben felnőtt lánya. Ehhez kéri az új orvos segítségét.

szuleink-szfe-1

A Színház- és Filmművészeti Egyetem előadása (Kovács Patrícia, Tóth Eszter)

Itt kezdődik Lukas Bärfuss darabja, amely ennek az újabb kísérletnek az eredményeit, következményeit ábrázolja: Dora önmagára ébredésének fázisait, környezetének az új Dorához való viszonyát s ennek változását. A történet legfőbb mozgatója egy idegen felbukkanása. A titokzatos Finom úr különös vonzalmat érez a furcsa lány iránt, egy szállodai szobába csalja, ahol megerőszakolja és megveri. De Dorának mindez nem fáj, sőt most már maga keresi a kapcsolatot az idegennel. Aztán teherbe esik, és abortuszon esik át. Majd a különös módon megismert szexualitás lesz élete egyik legfőbb motivációja. Később családot és gyerekeket szeretne, de az anyja és az orvosa inkább egy sterilizációs műtétre beszélik rá (aminek valódi következményeiről hazudnak neki). És a Finom úr is ügyesen kitér a szorosabbra fűzött kapcsolat elől: nem megy el a „családalapítási megbeszélésre”, ahová az anya és az orvos hívja, és egyedül küldi ki Dorát a pályaudvarra, hogy menjen előre Oroszországba, amiről eddig azt mesélte, hogy majd együtt költöznek oda.

Dömötör András főiskolai előadása elsősorban Dora szemszögéből ábrázolja a történetet, és őt egyértelműen a felnőtt világ áldozatának mutatja. Ez a hangsúlyozott kamasz nézőpont teszi érdekessé az előadást. Ennek a felfogásnak fontos összetevője, hogy Tóth Eszter egyáltalán nem egy különös, furcsa lényt játszik. Dorát ő inkább egy mindennapi lánynak mutatja, akinek csak egy-két furcsa jellemzője van. Például az, hogy időnként (anyja betegségleírásának megfelelően) üvölteni kezd, amikor számára nagyon fontos dolgokról akar valamit közölni. Máskor meg csorog a nyál a száján, amikor elcsodálkozik, belefeledkezik valamibe.

szuleink-szfe-2

A Színház- és Filmművészeti Egyetem előadása (Tóth Eszter)

Ugyanakkor nagyon pontosan használt motívumok is egyértelművé teszik, hogy Dora ebben a történetben a felnőtt világ áldozata. A motívumok felépítéséhez a rendező alapvetően két eszközt használ: különféle zöldségeket, illetve a kamera által közvetített, kinagyított képeket. (A zöldségek azért kerülhetnek magától értetően a játékba, mert Dora egy zöldségüzletben dolgozik.) Látjuk mind az abortuszt, mind a sterlizációs műtétet, persze mindkettőt ironikus formában. Az előbbi esetében egy szilva felvágását, a mag kioperálását és elpöckölését közvetíti a kamera a hátsó kivetítőre. (korábban a Dora lába közé helyezett szilvát kezdte izgatottan simogatni Finom úr, amikor először csalta fel a szállodai szobába.) Dora sterilizálását egy tök felvágása jelképezi, amiből kikaparják a belső, puha részét, és szétszórják a benne lévő magokat. Mindkét műtétet maga az orvos végzi, aki azért kiválóan alkalmas erre a szerepre, mert valójában ő tart felvilágosítást Dorának a szexualitás természetéről. A Rétfalvi Tamás által remekül előadott monológ bujtatott iróniája egyértelművé teszi, hogy mindazok a szabályok, amelyeket a felnőtt világ alakított ki a szexualitás kezelésére, jobbára álszent, önáltató hamisságokat próbálnak elfedni.

Az előadás befejezése – a Finom úrral való utolsó találkozás – még nyilvánvalóbbá teszi Dora áldozati szerepét. A lány helyett ekkor csak a ruhája fekszik az ágyon, a fejét egy káposzta helyettesíti. A szerepet játszó színésznő szinte teljesen meztelenül az ágy alatt bújik meg. Mivel Dora néven nevezi a szexualitást, ezért azt mondja a barátjának, ha nem tudsz megbaszni, legalább verj meg. Mire az a káposztát kezdi verni, és addig üti, amíg szinte teljesen szétveri. Ezután a lány hangját halljuk, aki úgy mesél a szüleitől való elválásról, hogy abból egyértelművé válik, ők nem egyszerűen engedték elmenni, hanem valójában már túl is akartak adni rajta.

szuleink-studio-k-2

A Stúdió "K" előadása (Nyakó Juli, Homonnai Katalin) - Fotó: Sulyok László

Dömötör András stilizált térben játszódó rendezése a színészektől sem részletgazdag, realista játékot vár. Tóth Eszter és Rétfalvi Tamás mellett Huzella Júlia (anya) és Simon Zoltán (főnök) is markáns jegyekkel ragadja meg a figuráját, egy-egy jellemző tulajdonságra hegyezve ki a játékot. Ebbe a nemzedéki közelítésmódba az is belefér, hogy a főnök anyjának öregasszony szerepét Kovács Patrícia játssza, aki huncut, barátnői gesztusokat is lop a Dorával való kapcsolatába. Némi hiányérzetet azért hagy az előadás, mert az apa (Ficza István), de különösen a Finom úr (Kovács Gergely) alakja nem elég markáns. Nem lehet érezni pontosan, hogy idegenként mit hoz Dora a világba, amitől az kizökken eddig medréből.

A Stúdió „K” előadása egészen másképp közelít a darabhoz. Sopsits Árpád rendezése nem egyetlen kiemelt nézőpontból láttatja a történetet, hanem sokféle részigazság és részhazugság furcsa fénytörésében, amely ettől titokzatosabbá és eldönthetetlenebbé válik.

Ennek az előadásnak is egyértelműen Dora a főszereplője, de a többiek elsősorban nem a hozzá való viszonyukban értelmeződnek. Itt mindenkinek nagyon határozott külön élete van. A zavart épp az okozza, hogy az újjászületett Dora jelenlétében nem lehet mindent ugyanúgy folytatni, mint eddig. A lány különös viselkedésének tükrében minden másnak tűnik, másképpen értelmeződik, mint aminek eddig látszódott. Felszínre kerülnek az álságok, hamisságok, önáltatások, álszentségek, amelyet a békés polgári mindennapok kicentizett morálja eddig jótékonyan elfedett.

Amikor Dora (Homonnai Katalin) egy szexhirdetést beszél meg a zöldséges anyjával (Horváth Zsuzsa), akkor azt mondja neki az öregasszony, hogy „te nem gonosz vagy, Dora, te jámbor vagy.” Homonnai Katalin nagyszerű alakításának ez a jámborság a kulcsa. Nem egy furcsa alakot látunk, hanem egy együgyű lényt, aki nyilvánvalóan nem értheti a világ bonyolultságát és ellentmondásosságát (épp ezért hamisságát sem), de szorgalmasan és jószándékúan próbálja elsajátítani azt, amit a felnőttek kínálnak neki. Teljes valójában átadja magát minden „tanításnak”. Amikor az anyjával (Nyakó Júlia) a ruhákról beszél, akkor az öltözködés hirtelen felfedezett szabadsága jelenti a teljes életet. De amikor az orvos magyaráz neki, akkor a szexuális viselkedés sajátos korlátait próbálja elsajátítani (a gesztusai azt is jelzik, hogy egy ideig próbálja is memorizálni az egyre kuszábbá váló szabályokat). Amikor viszont az idegen úrral (Kaszás Gergő) találkozik, akkor teljes lényét átadja ennek az együttlétnek. Ezért nem támadhat benne gyanú, hogy minden viszonylagos értékű. Hogy például a szállodában hallott szép szavak is csak abban a pillanatban érvényesek. És hogy a belőlük születő vágyak sem a teljes valóságot jelentik.

Ezért jön mindenki zavarba, amikor Dora nyíltan néven nevezi a szexualitást, és amikor nem titkolja, hogy egyre inkább ez mozgatja a cselekedeteit. Néhány kendőzetlen gesztusából az is kiderül, hogy látja, hogy másokat is ez irányít. (Például a zöldséges főnökét, aki állandóan puszilkodni akar vele, meg akarja tanítani csókolózni, és nem érti, amikor az dühödten eltaszítja: de hisz „áll a fasza”.) És miközben mások titokban űzött, szégyellni való perverzióként élik meg, amikor engednek a vágyaiknak (például a lány szülei, akiket véletlenül les meg egy kempingben) Dora mindebből egy teljes élet illúzióját próbálja felépíteni: gyereket, családot. Ám ekkor ismét érkezik a jótékony segítség, a sterilizációra való rábeszélés.

szuleink-studio-k-1

A Stúdió "K" előadása (Kaszás Gergő, Homonnai Katalin) - Fotó: Sulyok László

De többről beszél az előadás, mint a társadalmi morál hamisságáról. Nemcsak a békés mindennapok mélyén szunnyadó lefojtott vágyakat, eltitkolt perverziókat sejtjük meg, hanem egy teljesebb társadalmi csődről is látleletet kapunk. Olyan mechanizmusról, mely elhárítja magától a felelősséget, és a szabadság illúziójával ajándékoz meg, valójában azonban kiszolgáltatottá tesz, és végeredményben a létezés esélyétől foszt meg.

Minderről azonban nem kimondva, inkább a sejtetés eszközeivel beszél a Stúdió „K” előadása, amely tele van finom elhallgatásokkal, sokértelmű, talányos gesztusokkal. Mindebben nagy szerepe van a remek színészi játéknak is. A Stúdió „K” a legjobb társulati erényeit mutatja, ugyanakkor remek egyéni alakításokat is látunk. Hommonnai Katalin mellett remek Nyakó Júlia, Kaszás Gergő (mint vendég) és Nagypál Gábor játéka is. De nagyon pontosan játszik Horváth Zsuzsa és Lovas Dániel is. És Sopsits Árpád is a helyén van az apa szerepében. Spilák Lajos ezúttal nemcsak zenei aláfestést szolgáltat, hanem a szűkszavú színleírásokat is sokértelműen tolmácsolja.

Az évadkezdés egyik legizgalmasabb produkciója látható a Stúdió „K”-ban.

A Stúdió „K” előadásáról részletesebb elemzést az Ellenfény egyik következő számában olvashatnak.

Lukas Bärfuss: Szüleink szexuális neurózisai
avagy Dora élettörténete…

Stúdió „K”

Fordította: Perczel Enikő

Jelmez: Bodor Kata

Fény: Fodor Gergely

Dramaturg: Szeredás András

Rendezőasszisztens: Kárpáti Pál eh.

Tér és rendezés: Sopsits Árpád

Szereplők: Homonnai Katalin, Nyakó Júlia, Sopsits Árpád, Nagypál Gábor, Kaszás Gergő, Lovas Dániel, Horváth Zsuzsanna, Spilák Lajos

Lukas Bärfuss: Szüleink szexuális neurózisai