Bán, bán, bán

A Bánk bán kecskeméti előadásának szövegét Szabó Borbála írta. Nem kiegészítette, nem igazgatta, hanem újraírta. Nem szlengre, nem erőltetetten vicceskedő utcanyelvre: egyszerű mondatokra. Olyan egyszerűekre, hogy a napnál is világosabb legyen, miről van szó. Talán túl világos is lett: úgy hangzik, mintha egy decensen tipografált, kedves rajzokkal díszített mesekönyvből olvasnák. Mi tagadás, marad a nézőnek hiányérzete: a szöveg olyannyira nem hivalkodik, hogy éppen ezzel veteti észre magát. Semmi ciráda, semmi csavarás, csak a megmunkálásra váró nyersanyag. De éppen ez benne a jó: lehet vele dolgozni.

Fazakas Géza - Forrás: kecskeméti Katona József Színház

Finom iróniával indítja az előadást Bagó Bertalan rendező: a függöny előtt minden, a Bánk bánra ragadt sztereotípiát magukra öltve játsszák el a színészek az igencsak megkurtított ötödik szakaszt. Ragasztott-pödört bajszok, távolba révedő, könnyes tekintetek, gépies mozgás, álteátrális dikció, egy kis szándékosan rosszul végtelenített, recsegő lemezfelvétel a háttérben – tíz perc alatt letudunk mindent, amit nem szeretnénk a színpadon látni. Frappáns a gesztus, és nemcsak az ötlet, de a megvalósítás is dicséretet érdemel – olyan könnyen lehetne túl sok benne a geg, és olyan könnyedén marad mégis elegáns, hogy a közönség nagyobb része mintha tudomást sem venne róla (vagy venne, csak nem sikerülne neki eldönteni, hogy mire vélje, amit lát).

Amennyire határozott az előadást elindító gesztus, annyira határozott a folytatás: Bagó érezhetően az emberre koncentrálva próbálja hagyni, hogy a történelmi-politikai dimenzió életre keljen, és nem hajlandó azzal külön foglalkozni. Fontos, hogy Gertrudis mint ember összetörjön, mielőtt fizikailag is meghal, vagy hogy a békétlenek inkább az alkohol mámorát, mint Petur bán szavait kövessék – de ettől még nem lesz tétje a történetnek. Ha pedig direkt nincsen tétje – ahogy nem is lehet, ha már egyszer a nyitójelenetben halott mindenki, aki halott lehet, és gyászba fullad mindenki, aki gyászba fulladhat –, akkor a nagy egész szempontjából végül nemcsak a politikai, de az emberi dimenzió is érdektelen marad, és csak a felszín kapartatik meg, igaz, sok irányból.

Fazakas Géza, Szemenyei János, Orth Péter - Forrás: kecskeméti Katona József Színház

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2011/10. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken, a színházakban, illetve néhány moziban és könyvesboltban. Ezek listája itt olvasható.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):

Az aktuális szám 495 Ft

Egy éven belül megjelent számok: 395 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 295 Ft

Katona József: Bánk Bán

Katona József Színház, Kecskemét

Szövegkönyv: Szabó Borbála

Díszlet, jelmez: Vereckei Rita

Dramaturg: Hárs Hanna

Rendező: Bagó Bertalan

Szereplők: Pál Attila, Danyi Judit, Orth Péter, Fazakas Géza, Zeck Juli, Körtvélyessy Zsolt, Szokolai Péter, Farkas Ádám, Hajdú Melinda, Szemenyei János, Kiss Jenő, Olasz Csaba Ferenc, Porogi Ádám, Vári János, Józsa Kristóf, Domján Sándor, Erdődi Zsolt

További írások:

Apáti Miklós: Új Bánk bán – négy dobozban

Bóta Gábor: Ott a haza, ahol a haszon

Kovács Bálint: Bánk és a csőcselék

Beszélgetés az alkotókkal

„Leporoltuk a Bánk bánt”

Beszélgetés Fazakas Gézával

Bánk bán, az ember

Beszélgetés Szabó Borbálával

Katonáról fordítva

Galériák

Katona József Színház, Kecskemét

Baon

Terasz