Kivetkőzések sorozata a szombathelyi Makrancos Kata: tükör és a kor foglalatja, ahogy William Shakespeare kívánta. De azért ő is megkapja a magáét. A szombathely Weöres Sándor Színházban bemutatott Alföldi Róbert-rendezésről Ölbei Lívia ír.
Mohácsi János harmadik Parasztopera-rendezése látványvilágában úgy teremt egészen konkrét „történelmi" kontextust a történethez, hogy a rituális időtlenség felé is megnyitja az előadást: itt és most barokk perspektívába helyezi a perspektívátlanságot.
Mohácsi János harmadik Parasztopera-rendezése látványvilágában úgy teremt egészen konkrét „történelmi" kontextust a történethez, hogy a rituális időtlenség felé is megnyitja az előadást: itt és most barokk perspektívába helyezi a perspektívátlanságot.
Dosztojevszkijt színre vinni mindig kockázatos és heroikus vállalkozás, nagyot vállalt a Weöres Sándor Színház is, amikor Ivo Krobot átiratában és rendezésében bemutatta A szelíd teremtést.
Ebben a házioltárként a szín közepére állított, hófehérre meszelt budiban olyan nagy (hosszú) az ülőke, hogy kényelmesen, kedélyesen elfér Tót tűzoltóparancsnok mellett az Őrnagy: nincs szükség fészkelődésre, se szabadkozásra, hogy „sajnos, szűken vagyunk egy kicsit”. Voltaképpen ilyen kényelmes és kedélyes a Weöres Sándor Színház teljes Tóték-előadása, Ivo Krobot rendezésében.