Mi látható a héten?
2. rész – Hétvégi bemutatók
Dosztojevszkij: A félkegyelmű – Pesti Színház (2018. március 2.)
Dosztojevszkij (1821-1881) az 1860-as évek második felében „úgy érezte, hogy tisztázta világképét: a Bűn és bűnhődésben megírta a tévutakat, és most már az a feladata, hogy amiképpen Oroszországnak fel kell mutatnia az »igazi Krisztust« Európa felé, úgy neki, az írónak, Oroszország számára kell feltárnia korának Krisztusát" – írta Bakcsi György.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
„Dosztojevszkij A félkegyelműt eleinte egyetlen eszmére, egyetlen hősre épített regénynek képzelte, akárcsak a Bűn és bűnhődést. Ám számára is váratlanul, írás közben bontakozott ki előtte egy teljes értékű »második hős«, Nasztaszja Filipovna, s nem sokkal később egy harmadik: Rogozsin. Miskin erejét és gyengeségét csak egy konkrétan megrajzolt emberi sorson keresztül lehetett megmutatni, és ki más lehetett volna a »modern Krisztus« méltó társa, mint a »modern Mária Magdolna«, a sokat tűrt, feloldozást kereső kurtizán."
Vecsei H. Miklós, Petrik Andrea, Orosz Ákos
„A XIX. század második felének valóságos Oroszországában megjelenő modern Krisztus – ezt Dosztojevszkijnek be kellett látnia –, csupán »félkegyelmű« lehet, nem e világra való lény. Gyengeségét az magyarázza, hogy a környező világot nemcsak befogadni, de megérteni sem képes. Ám éppen ebben rejlik nem mindennapi ereje, hatása is: tagadásával rákényszeríti az embereket, hogy még egyszer végiggondolják az életüket irányító törvényeket, és elámuljanak rajta, hogy mennyire nem maguktól értetődőek ezek a törvények, mennyire ellentétesek az emberi természet vágyaival."
ifj Vidnyánszky Attila A félkegyelmű próbáján
Dosztojevszkij 1869-ben megjelent nagyregénye viszonylag gyakran kerül magyar színpadra. December elején mutatta be a komáromi színház Martin Huba rendezését, a Katona két hete mutatta be Takátsy Péternek a regény alapján készült monodrámáját. 2014-ben Székesfehérváron rendezett a műből előadást Hargitai Iván. 2013-ban Jeles András Szombathelyen rendezte meg a maga változatát (az előadás a POSZT versenyprogramjába is bekerült). Most ifj. Vidnyánszky Attila készít belőle előadást a Pesti Színházban. A főszerepeket Vecsei H. Miklós (Miskin), Petrik Andrea (Nasztaszja Filipovan) és Orosz Ákos (Rogozsin) játssza.
A piszkosak – Karinthy Színház (2018. március 2.)
Egy másik, mára már klasszikussá vált – bár vidámabb hangütést képviselő – regényíró is megjelenik a hétvége bemutatóin. Rejtő Jenőt (1905-1943) idézi meg a Karinthy Színház és a Nézőművészeti Kft. együttműködésében készülő előadás. A rendező, Scherer Péter így beszélt a produkcióról egy interjúban:
Rejtő Jenő
„Sokat töprengtünk Gyulay Eszter dramaturggal, hogy mi legyen a történet, így jutottunk el Rejtőhöz. Nem akartunk egy konkrét könyvet színpadra állítani, mert ezt a 100 éves, csodálatos humort szerettük volna a maival vegyíteni. Az építőipar felől közelítjük meg Rejtő világát.
Jómagam építőmérnök is vagyok, és rengeteg ismerősöm van, aki ebben a szakmában dolgozik. Elképesztő sztorikat mesélnek a munkásokról, pontosabban az ő történeteikről. Ezekből csináltunk a színészekkel improvizációkat, amelyekből megíródott a darab. Egyébként négy, elképesztően jó dal is bekerült az előadásba, így nyugodtan nevezhetjük zenés darabnak. Ráadásul maga Rejtő is megidéződik majd Mucsi Zoltán alakításában."
Scherer Péter, Molnár Gusztáv, Katona László, Kovács Krisztián A piszkosak próbáján
Az előadás szereplői Bánovits Vivianne, Marton Róbert, Kovács Krisztián, Molnár Gusztáv, Katona László, Pápai Rómeó, Scherer Péter.
Arthur Miller: Az ügynök halála – Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg (2018. március 2.)
Gyakori repertoárdarabja a magyar színpadoknak Arthur Miller (1915-2005) 1949-ben írt drámája.
„Van a drámairodalomban néhány mű, melynek elemzésével, értelmezésével már könyvtárnyi irodalom foglalkozik. Csodája, varázsa a színháznak, hogy egy-egy újabb bemutatóval mégis tud újat mondani e darabokról. Persze kevésbé sikerült előadások esetén megesik, hogy az újat a kritikával mondatja el. Az előadás hibái hívták fel a figyelmet a mű addig talán nem eléggé ismert jellemzőire. Végül az is szolgálhat tanulsággal, ha csupán a könyvtárnyi irodalom tanulmányozásának hiányát érezni az előadásból" – írta egy kritikában Somlyai János.
Arthur Miller
Majd így foglalja össze a darab történetét: „Willy Loman sikertelen ügynök. Lehetőségeiről mégis mind távolabb eső terveket sző. Álomképekben él önmagát és családját illetően. Mikor a valóság és álmai közti feszültséget sejteni kezdi, múltját fogja vallatóra. Választ keres: miért alakult így az élete? De titkon biztatást is remél: talán van még lehetősége valami jobbra. Végül kilátástalan helyzetét felismerve öngyilkos lesz, bízva abban, hogy ezzel egy nagy összegű életbiztosítás kifizetését is eléri. E tettétől »valódi« sikert remél, és megnyugvást, hogy így fián is segít."
Nánay István egyik kritikájában arról ír, hogy Miller szerint „a dráma egyszerre tölti be a lényegéből adódó igazságszolgáltatásban a védő és az ügyész szerepét", és úgy látja, hogy Az ügynök halálában Miller „egyszerre számoltatja le nézőit az amerikai álom – a társadalom alapja a kisembermítosz, a siker mint a társadalmi és egyéni megfelelés mércéje – illúzióval, és sajnálja a kiszolgáltatott embert, tiszteli az elveihez következetes, de a társadalom törvényeit nem felismerő vagy felismerni nem akaró, nem tudó, éppen ezért elbukó egyént."
Tímár József Az ügynök halála 1959-es előadásán a Nemzeti Színházban
Az ügynök halála magyar színpadra először az amerikai bemutatója után tíz évvel került. A Nemzeti Színház 1959-es előadását Marton Endre rendezte, Willy Lomant Tímár József, a feleségét Somogyi Erzsi, a fiait Kállai Ferenc és Kálmán György játszotta.
A magyar bemutatók sorában fontos volt az 1972-es előadás, ahol a főszerepet Latinovits Zoltán, az egyik fiát Cserhalmi György játszotta (az előadást a főiskolás Valló Péter rendezte). Egy 1984-es debreceni előadásban vendégként Mensáros László játszotta a főszerepet. A Vígszínház 1987-es Szikora János rendezte bemutatóján Tordy Géza játszotta Willy Lomant, a feleségét Halász Judit, a két fiát Hegedűs D. Géza és Kaszás Attila alakította. Vincze János 1994-es veszprémi rendezésében Koltai Róbert játszotta a főszerepet, a két fiát pedig Ilyés Róbert és Rancsó Dezső alakította. Az 1997-es kaposvári bemutatón (rendező Znamenák István) Kovács Zsolt volt Willy Loman. Zsótér Sándor 1997-es szegedi rendezésében Király Levente játszotta a főszerepet, a feleségét Tímár Éva, a két fiát pedig László Zsolt és Bertók Lajos.
Harkányi János, Cserhalmi György és Latinovits Zoltán az 1972-es
veszprémi előadásban
2000-ben a Budapesti Kamaraszínházban Sándor Pál rendezésében Kern András játszotta Willy Lomant, Bodnár Erika a feleségét, Kamarás Iván és Alföldi Róbert a két fiát. 2001-ben Kecskeméten Andorai Péter is eljátszotta a főszerepet. Szilágyi Tibor 2002-ben Egerben, majd 2003-ban Sopronban is eljátszotta Willy Lomant. Alföldi Róbert 2004-es rendezésén a Thália Színházban Bodrogi Gyula játszotta a főszerepet. 2011-ben (Valló Péter rendezésében) Szombathelyen Jordán Tamás játszotta Willy Lomant, 2012-ben Miskolcon Haumann Péter (a rendező Balikó Tamás). Ugyanebben az évben Nyíregyházán is színre került a darab. A rendező: Koltai M. Gábor. Willy Loman: Horváth László Attila, a felesége: Pregitzer Fruzsina. Még műsoron van az Örkény Színház Mácsai Pál rendezte előadása, amelyben Gálffy László alakítja Willy Lomant, Kerekes Éva a feleségét. A két fiát Molnár Áron és Ficza István játssza.
A mostani zalaegerszegi bemutatót Lukáts Andor rendezi, a főszereplőt Farkas Ignác alakítja, a feleségét Ecsedi Erzsébet, a két fiát Mihály Péter és Ticz András eh. játssza. A darabot Hamvai Kornél fordításában játsszak (amely 2011-ben Szombathelyen került először színre).
Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik – Pinceszínház (2018. március 2.)
Kortárs mű bemutatójára kerül sor a Pinceszínházban. 1995-ben jelent meg Hamvai Kornél (1969) első regénye, a Márton partjelző fázik. „A regénynek először a címe volt meg" – mesélte Hamvai Kornél. „Néztem egy focimeccset a tévében: április, zuhogó eső, Fradi–Szeged. A partjelző beintette a lest, és utána ott állt, összehúzva magát. Úristen – gondoltam –, hogy fázhat ez az ember. Meg is volt első regényem címe. Ezután fél évig nem tudtam mit kezdeni vele, csak éreztem, hogy kéne valamit írni a cím alá. ... Fogalmam sem volt, hogy ki vagy milyen lesz ez az ember. Egészen addig, amíg egyszer egy éjszakai busz megállójában meg nem láttam valakit, amint motyogott magában. És amikor már mindenki őt figyelte, akkor a zakója hajtókája mögé bújva folytatta a motyogást. Ez az! – mondtam, és elkezdtem írni a regényt. Ettől számítva majdnem két évig tartott a munka. Közben egyetemre jártam."
Hamvai Kornél
A sikeres prózakötetből néhány év múlva darab született, amelyet szinte egyszerre mutatott be a Merlin Színház és a debreceni Csokonai Színház. Az előbbi előadást Lengyel Pál, az utóbbit Pinczés István rendezte, az előbbi címszereplője Jordán Tamás, az utóbbié Kóti Árpád volt. A darabnak még egy bemutatója volt, 2005-ben Árkosi Árpád rendezte meg Szatmárnémetiben Czintos Józseffel a címszerepben.
Kiss Csaba és Tóth Zoltán a Marton partjelző fázik próbáján
Most a Pinceszínház tűzi műsorára a művet Kiss Csaba rendezésben. „Márton és Miholka, két hetvenes figura a régi világból, évtizedek óta – kisfröccsök kíséretében – a kocsmapultot támasztja, és beszélget. Szó esik nőkről, lepkékről, focimeccsekről, temetésről és Montrealról, de legfőképp Denise-ről, aki »kegyetlen egy asszony volt«. Kettejük mulatságos, szeretetteljes civódása, egymás szembesítése saját életük valóságával, a világgal" – szól a Pinceszínház ajánlója. A címszerepet Tóth Zoltán játssza, Miholkát Kaszás Gergő, a további szerepekben Juhász Réka és Kocsó Gábor látható.
Pionírszív – Örkény Színház Stúdió (2018. március 2.)
2000-ben jelent meg Daniela Kapitáňová (1956) első regénye, amelyet Samko Tále álnéven írt. A Könyv a temetőről egy szellemi fogyatékos monológja. „Volt olyan kritikus, aki elhitte, hogy ezt a szöveget egy negyvennégy éves, törpe növésű férfi írta, aki egy tízéves gyerek szellemi szintjén van" – mesélte az írónő. – „Szidta a kiadót, hogy megszégyenít egy szellemi fogyatékost, és kijelentette, hogy a szlovák irodalom tényleg katasztrofális helyzetben lehet, ha már egy ilyen dilettáns iromány is megjelenhet. Angliában pedig először azért nem merték kiadni, mert attól féltek, nekik esnek majd, amiért gúnyt űznek a fogyatékkal élőkből. Aztán a második angol kiadó már szerencsére bevállalta a könyvet."
Daniela Kapitáňová
A mű 2016-ban magyarul is megjelent. A magyar kiadás fülszövege így szól: A főszereplő „legfőbb célja az életben, hogy ugyanolyan legyen, mint a többiek. Samko mindent utál, ami eltér a normálistól: semmi másra nem törekszik az életben, csak hogy minden furcsasága ellenére tökéletesen belesimuljon környezetébe – ezt kihasználva nevel belőle besúgót a város nagyhatalmú kommunista ura, s így lesz akaratlanul tragédiák sorának okozója a kisváros életében.
A Pionírszív próbája
A könyvet a kritikusok a Forrest Gumphoz, a főszereplőt A bádogdob Oskar Matzerathjához hasonlítják; Szlovákiában azonnal bestseller lett, eddig tizennégy nyelvre fordították le, köztük angolra, németre, svédre, franciára, arabra és japánra."
Bíró Kriszta a Pionírszív olvasópróbáján
Az Örkény Színház most monodrámát mutat be a könyvből, amelyet Ari-Nagy Barbara, Bíró Kriszta és Szenteczki Zita alkalmazott színpadra. „Ez a darab úgy született, hogy Mácsai Pál már négy éve arra biztatja a társulat tagjait, ha valakinek van ötlete egyszemélyes darabra, akkor hozza bátran. Volt már néhány korábbi ajánlatom, azok nem tetszettek neki, erre viszont azonnal rácsapott. Ez is azt jelzi számomra, hogy tényleg nagyon izgalmas szöveg" – meséli az előadást játszó Bíró Kriszta. Az előadás rendezője Szenteczki Zita.
Spiró György: Széljegy – Katona József Színház (2018. március 3.)
Új magyar darab ősbemutatója lesz a Katona Kamrájában szombaton. Spiró György így ír a darab születéséről:
„Zsámbéki Gábor 2015 őszén felkért, hogy írjam színpadra Voltaire Candide című regényét. Január elejére elkészítettem, de nem lett jó. Tűnődtünk, mi lehet a baj, majd Zsámbéki felkért, írjak inkább egy mai magyar tárgyú darabot. Megbeszéltük, milyen típusok, miféle jelenségek érdekesek most a számunkra. Szorgosan dolgoztam, júliusra befejeztem, de annyira közepes lett, hogy nem tártam Zsámbéki elé. Mindenféle létező dolgok voltak összehozva benne, csak az egészből hiányzott az élet.
Spiró György
2017. január végén hallottam egy megtörtént esetet. Úgy éreztem, alkalmas lehet arra, hogy bemutassam, hogyan működik mostanában a mindenkit legázoló pofátlan pimaszság ott, ahol a dolgok eldőlnek, a mindennapi életben. Elkértem a sztorit, két hónap múlva kész lett a darab. Izgalommal várom, mi lesz belőle a színpadon."
A színház ajánlója így szól: „Két egykori osztálytárs története. Az egyikük dörzsölt ügyvédnő lett, a másikuk műszaki fordító. Az egyiknek három gyereke és rengeteg pénze van, a másiknak nincs pénze, és egyedül neveli az örökbe fogadott fiát. Az egyik ingatlanok értékesítésével foglalkozik, a másik épp új helyre szeretne költözni..."
Fullajtár Andrea és Bányai Kelemen Barna a Széljegy próbáján
A Zsámbéki Gábor rendezte előadás szerepeit Fullajtár Andrea, Rezes Judit, Takács Kati és Bányai Kelemen Barna játssza.
Spiró György darabja a Mozgó Világban olvasható
A leadképen Tóth Zoltán és Kaszás Gergő a Pinceszínház Márton partjelző fázik című előadásában.
Heti ajánlónk első része itt olvasható
