Újból Szombathelyen rendez Czukor Balázs, aki évekig volt a társulat színésze. Első rendezését is itt készítette (Öt az egyben, 2010). Emlékezetes szombathelyi előadása volt Az arab éjszaka (2013), a Mágnás Miska-parafrázisa (Cudar világ, 2014) és a Hamlet (2015). De rendezett előadást a Szputnyik Hajózási Társasággal (Hókirálynő, 2011; Majdnem, 2012) és a Kolibri Színházban (Függésben, 2014; Bűn és bűnhődés, 2016; Visszatérő, 2017).
Bajomi Nagy György, Czukor Balázs, Csonka Szilvia
Most ismét Szombathelyen dolgozik. A Home Bank helyszíne – ahogy a cím is ígéri – egy bankfiók, ahová sorra érkeznek az ügyfelek, azt remélvén, hogy megoldást találnak a problémáikra. A rendező nem kész szövegkönyvvel, inkább csak a témával és erős ötletekkel kezdett bele a munkába, amelyben nagy mértékben számított a színészek alkotó közreműködésére is.
Az előadásban Orosz Róbert játssza a bankfiók vezetőjét, a feleségét Fekete Linda. A bankfiók alkalmazottai, akik asztaluknál várják az ügyfeleket: Bálint Éva, Csonka Szilvia, Kazári András. A többi színész a betérő ügyfeleket játssza: Alberti Zsófi, Avass Attila, Bajomi Nagy György, Bánfalvi Eszter, Dunai Júlia, Endrődy Krisztián, Horváth Ákos, Trokán Péter.
A modern japán irodalom meghatározó novellistája Akutagava Rjúnoszuke (1892–1927). Az ő két műve alapján készítette el 1950-ben Kuroszava Akira A vihar kapujában című filmet. A velencei filmfesztivál nagydíját elnyert (Oscar-díjra is jelölt) alkotás egycsapásra ismertté tette Kuroszava és Akutagava nevét is.
A film két novellát kapcsol össze. Alaphelyzetét az 1915-ben írt A vihar kapujában adja. Egy romos kapu alatt várja az eső végét egy koldus, egy favágó és egy szerzetes. Ők mesélnek egy tárgyalásról, amelyen az 1921-ben írt Bozótmélyben cselekménye elevenedik meg. A szamuráj halálának és felesége megerőszakolásának esetét különbözőképpen adja elő a gyanúsított bandita, a feleség és a meggyilkolt férj szelleme, valamint a favágó és a szerzetes.
Akutagava novellái és Kuroszova filmje alapján Müller Péter készített színpadi változatot, amelyet 1977-ben mutatott be a Madách Színház. Ezt az átiratot több társulat is műsorra tűzte (1992-ben a Merlin, 2000-ben a Thália, 2004-ben a székesfehérvári, 2007-ben a miskolci színház, 2011-ben a Budapesti Kamaraszínház. Legutóbb Csíkszeredán játszották 2014-ben).
Madák Zsuzsa, Varga Balázs, Mihály Péter, Pap Lujza, Baj László, Ticz András
A mostani zalaegerszegi bemutatót Gergye Krisztián rendezi, aki így beszélt a darabról: „Van valami rejtélyes ebben a darabban, holott a történet mérhetetlenül egyszerű. Egy gyilkosság az áldozatok, az elkövetők és a tanúk szemszögéből elmesélve, újra és újra. A történet ismétlődik, és még ha lenne is reményünk a megváltoztathatatlan visszafordítására, a gyilkosság rendre bekövetkezik, egyre könyörtelenebbül, mindinkább végérvényessé válik. Ezekben az ismétlődő körökben rejlik valami mágia, ami beszippantja az embert, és mások legféltettebb titkainak és cselekedeteinek nézőiként valamiképp saját magunk bíráivá válunk, és rálátást kaphatunk életünk igazságára."
Új bemutatója lesz Victor Hugo (1802–1885) Magyarországon talán legismertebb, legtöbbet játszott drámájának. Az 1838-ban írt Ruy Blas-t nálunk inkább A királyasszony lovagja címen szokták játszani, de most Miskolcon ismét az eredeti címen kerül műsorra.
A történet az 1600-as évek végén Madridban játszódik. A királyné száműzi az udvar egyik első emberét, Don Salluste de Bazant, mert gyereket csinált egy udvarhölgyének. Don Salluste bosszút esküszik. Eszközül a lakáját, Ruy Blas-t használja, aki Don César álnéven, különleges küldetéssel kerül be a spanyol királyi udvarba. A gazdája parancsára a királynőt kellene elcsábítania. Eleinte Don Salluste bosszúja eszközének tűnik Ruy Blas, aki a teljes személyiségéről lemond, csak hogy a királynő közelében lehessen. Rangot szerez, és közben a királynő is beleszeret. De a döntő pillanatban Ruy Blas mindenről lemond, még az életéről is, hogy megmentse a királynőt a szégyentől.
Görög László, Bodoky Márk
A darabot már 1845-ben játszotta Pesten a Nemzeti Színház (Nagy Ignác fordításában). 1860-ban Szigligeti Ede rendezte ugyanitt. Híres előadás volt az 1956-os bemutató a Madách Színházban, amelyet Vámos László rendezett, és Gábor Miklós játszotta a címszerepet. Számtalan vidéki bemutató után 1985-ben a Nemzeti Színház, 1994-ben a Művész Színház tűzte műsorára. Legutóbb 2010-ben mutatták be a Thália Színházban, az előtte való évben Szegeden játszották.
Most Miskolcon Zsótér Sándor rendez belőle előadást állandó munkatársai, Ungár Júlia dramaturg, Ambrus Mária díszlettervező és Benedek Mari jelmeztervező segítségével.
Victor Hugo darabja a romantika korának szülötte, a szerelem elvesztéséről, megfizethetetlenségéről is mesél, és arról a világról, amely ellehetetleníti azt" – írja a színház ismertetője. – „Zsótér Sándor szerint mindig másként gondolkodtak a szerelemről, más volt a konvencionális tartalma: lehetett tiltott, tűrt, szabad. Az, hogy kibe szeretünk bele, hogyan éljük ezt meg, az nincs korhoz kötve. – A mai fiatalok - és a darab fiatal szereplői is - tapasztalatlanok érzelmi téren. A három fiatal főszereplőnek alkalmas ez a darab arra, hogy nyíltan beszéljenek a szerelemről, belefoglalva saját tapasztalataikat is. A virtuális valóság korában más értékvilágban élnek, mint a darab idealista korában: más hangsúlyok esnek egy-egy szóra, csendre, gesztusra. Ez a két világ szikrázik össze most a színpadon – mondja a rendező."
A miskolci előadás címszerepét Bodoky Márk játssza. A további fontos szerepekben Görög László, Mészöly Anna, Feczesin Kristóf, Lajos András látható.
A holland Arno Schuitemaker koreográfiája szerepel pénteken és szombaton a Trafó műsorán. Schuitemakert tavalyi évkönyvében a Tanz magazin „az egyik ígéretes koreográfusnak" nevezte, a Dance Europe pedig „Hollandia egyik vezető táncalkotójaként" beszélt róla. 2013-ban beválasztották az Aerowaves prioritási listájára. Munkái Jan Martens, Emanuel Gat, Wayne McGregor, Hofesh Schechter előadásaival mutatnak szellemi, formanyelvi rokonságot.
„Arno Schuitemaker minimalista, elmosódó körvonalakkal operáló, eddigi legszemélyesebb koreográfiája érkezik a Kortárs Művészetek Házába" – írja a Trafó ajánlója. „Sajátos formanyelvére jellemző a zsigerekig ható ismétlődés, a véget nem érő, ugyanakkor apró változásokkal működő, intenzív mozdulatsorok ritmusa." „Az I will wait for you-ban egy trió táncolja el a szerelem időérzéket elimináló, zsigerekig hatoló, szűnni nem akaró hangulatát. Az előadást 2017 szeptemberében a holland Theatermaker egyik kritikusa, Jos Schuring az év legjobb új koreográfiájának választotta."
Bábszínházi bemutatót tartanak szombat délután Debrecenben. A Vojtina Benedek Elek közismert meséjét tűzte műsorra. A bábszínpadi adaptációt Veres András készítette, az előadás tervezője Mátravölgyi Ákos, zeneszerzője Tarr Bernadett, koreográfusa Nagy Viktória Éva. Az előadást Kolozsi Angéla rendezi, aki hol íróként, hol rendezőként, hol bábjátékosként vesz részt fontos bábszínházi előadásokban.
Így szól a debreceni előadás ismertetője: „Egy királytól is lehet lehetetlent kérni. Egy királynak is lehet rossz napja. Egy király is kerülhet slamasztikába, de legalábbis sárba, ahonnan csak úgy szabadulhat, ha cserébe megígér valamit, amit semmi kedve megtartani. Egy királylány is kérhet lehetetlent. Egy királylány is csalódhat keservesen. Egy királylánnyal is megtörténhet, hogy olyan helyzetbe kerül, amire legrémesebb álmaiban sem gondolt.
Kolozsi Angéla
És aztán az is előfordulhat, hogy a slamasztikáról, a csalódásról, a rémes helyzetről kiderül, hogy valójában ez jelenti a szerencsét, és ez vezet a vágyott ajándékhoz, az igazi boldogsághoz.
Csak addig kell kibírni valahogy..."
Az előadást – amelyet négy éves kortól ajánlanak – Hajdú Péter, Hell Krisztina/Nagy Mónika, Mercs Máté Péter mv., Nagy Viktória Éva, Telenkó-Oláh Tímea játssza.
Tolnai Ottó művei alapján mutat be monodrámát a szabadkai színház. A Kosztolányi Dezső Színház és a Nyári Mozi Színházi Közösség koprodukciós előadásáról ezt írja az ajánló: „Tolnai Ottó Világpor c. kötetét rágja meg mint terepszínű molyok a gobelint. A felzabált Világpor-versek a színész hangján suhannak át a költő metapoétikus életművén, nagybőgő kíséretében. A szavak kopognak, citrom kopogása. Mi marad utánam? Mi marad azután, hogy megjeleníti az Új Tolnai Világlexikon Karfiol fejezetét – kartoncsomagolásban. A kötet megjelenése után 36 évvel a költő centrális kötetét kiénekeli a színész ének-ón, ének- ón, »legyen életem legnagyobb gesztusa ez/legyen« ének-ón."
Mészáros Gábor
Az előadást Döbrei Dénes rendezi és Mészáros Gábor játssza. A zeneszerző Konstantin Stefanović, a zeneszerző munkatársa, mentor: Szűcs Dávid, ének: Ružica Inić.
A leadképen a Home Bank szombathelyi próbája. (Bajomi Nagy György, Czukor Balázs, Endrődy Krisztián)
Heti ajánlónk első része itt olvasható.