A 25. születésnapját nagyszabású mustrával ünnepli a Kolibri Színház: jelenlegi repertoárjuk legizgalmasabb, egyúttal legjellemzőbb darabjait mutatják be.
A háromszor háromnapos program első részében a legkisebbeknek szóló előadások állnak a középpontban. Ezek szemléje már vasárnap elkezdődött. Ekkor volt látható a Toda, amely a Kolibri első csecsemőszínházi produkciója, még 2005-ben készült a Glitterbird nemzetközi együttműködés keretében. Az Európai Unió által 2003–2006 között támogatott programban norvég, francia, olasz, finn, dán és magyar társulatok vettek részt. Ekkor a Kolibriben három csecsemőszínházi darab született, köztük legelső saját produkciójuk a Toda, amelynek 250. előadását játszották a mustrán. A Glitterbird program utóda a Small Size együttműködés, amelyről részletesebben esik szó a kedd délelőtti szakmai programon.
Toda
Szintén vasárnap szerepelt a mustrán (de a következő vasárnap szintén színre került) a Tekergő című előadás, amely Orbán Ottó versei alapján készült, és 2009-ben mutatta be a Kolibri. A mustrán volt látható a produkció 150. előadása. (Mindkét csecsemőszínházi produkciót Novák János rendezte.)
A Small Size – Performing Arts for Early Years nemzetközi együttműködés Wide Eyes programjának keretében született 2017 őszén a 3–6 éveseknek szóló Mi újság? Ez hétfő délelőtt szerepel a mustra programjában. Az előadás két alkotó-előadója, Tisza Bea és Ruszina Szabolcs a beszéd nélküli színház lehetőségeit kutatta, és főszerepbe a papírt állította, ami bármivé átalakulhat. Szintén hétfőn látható a mustrán a 4–8 éveseknek szóló előadás, A medve, akit Vasárnapnak hívtak. Az Axel Hacke műve nyomán készült produkciót 2015-ben mutatták be, és Kuthy Ágnes rendezte.
Kedden mutatkozik be a mustrán a Kolibri partnerszínháza, a Small Size projektben résztvevő rijekai bábszínház 3 éves kortól ajánlják a Wanda Lavanda című produkciójukat, amely a tolerancia és a másság elfogadásának fontosságát mutatja be a legkisebbeknek, természetes anyagból készült állatbábok segítségével.
Patchwork
Ugyancsak kedden szerepel a mustrán egy másik külföldi vendég, a dél-afrikai Patchwork. Az 1–4 éveseknek szóló előadás „színtere a hálószoba, ahol az ágy egyszerre a béke szigete, az otthon jelképe és különös álmok születésének helye. Egy hely, ahol a párnák repülni tanulnak, ahol a lepedő önálló életre kell, ahol egy plüssmaci és a lámpa a legjobb barátok lehetnek, és ahol a közmondásos tehén átugorja a Holdat."
A mustra második háromnapos etapjában a nagyobbaknak szóló színház kerül a középpontba. Szerdán látható a 7–10 éveseknek készült előadás, az Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívtak. A Kolozsi Angéla meseregénye alapján készített Novák János-rendezés 2015-től van műsoron.
Emília és az angyal, akit Körmöczi Györgynek hívtak
Szintén szerdán játsszák a Kolibri egyik klasszikusát, a színházat igazgató Novák János egyik legelső, kultikussá vált előadását, a Bors nénit. A darab eredeti változata még 1982-ben készült Nemes Nagy Ágnes könyve alapján, Dayka Margittal a főszerepben. Később elkészült az előadás televíziós változata is, így országosan is ismertté vált. A Kolibri Színház 1992-től játssza folyamatosan, Molnár Piroskával a főszerepben. A produkció túl van a 400. előadáson.
Közel jár a 350. előadáshoz a Kolibri másik klasszikusa, az 5–10 éveseknek szóló Kukacmatyi, amely csütörtök délelőtt szerepel a mustra programjában. Ez a Novák János rendezte előadás is 1992 óta szerepel a Kolibri műsorán Bán János főszereplésével.
A csütörtöki program másik előadása a 9–12 éveseknek szóló János vitéz. A Petőfi Sándor művét feldolgozó Novák János rendezés 2012 óta szerepel a Kolibri repertoárján.
Somewhere Else – Valahol máshol
Péntek délelőtt a 7–10 éveseknek szóló Játsszunk Háry Jánost! szerepel a Kolibri mustra programján. Kodály Zoltán daljátékát ezúttal bábosok és operaénekesek együtt mutatják meg a gyerekeknek, felkínálva nekik az együttjátszás, együtt éneklés élményét is. Péntek délután egy újabb külföldi vendégelőadás, a ljubljanai bábszínház Somewhere Else – Valahol máshol című produkciója szerepel a programban. Az előadás „nehéz témát jár körül: egy lány a háború kellős közepén találja magát; bombázók repülnek a város felett, az utcák kiürülnek, nincs több étel a boltokban, az iskolát bezárják, az utcákról lövések zaja hallatszik. A lány a szobájában és az óvóhelyen rejtőzködve arról álmodozik, hogy vidékre menekül, ahol talán még békés az élet. Valahol máshol szeretne lenni, távol a háború szörnyűségeitől." Az előadást hét éves kortól ajánlják.
Péntek este a Kolibri indulásának évéről, 1992-ről ad személyes és szakmai visszatekintést Nánay István, Székely Andrea, Baán László, Orosz Klaudia, Bán János, Kiszely Ágnes és Kozák Katalin. „Az emlékezések sorát azzal indítanánk, hogy 1992-ben alakult meg a Kolibri Színház, de szeretnénk, ha ki-ki saját személyes és szakmai élményeivel gazdagítaná a beszélgetést. Így lenne számunkra is igazán tartalmas a találkozás, amit az évfordulónk kínál" – írja az ismertető.
Minden dolgok könyve
A Kolibri mustra harmadik része az ifjúsági előadások szemléje.
A szombati program egy friss előadással kezdődik, amelynek idén tavasszal volt a bemutatója. A Minden dolgok könyvét Guus Kuijer kisregényéből Richard Tulloch adaptációja alapján Kiss Márton írta és rendezte. „A Minden dolgok könyve végtelenül humoros, varázslatos történet, ami egyszerre szól a családon belüli erőszak témájáról, a hitről, barátságról és a szerelemről. Mindarról, ahogy egy gyermek megtanulja, miként nézzen szembe a saját félelmeivel, a körülötte lévő világ igazságtalanságával, és hogyan készüljön fel arra, hogy felnőttként is boldog maradhasson" – írja az előadás ismertetője.
kettős:játék
A szombati második előadás egy friss siker. A kettős:játékot 2016-ban mutatták be, de már túl van az 50. előadáson, pontosabban a 2x50. előadáson, hisz valójában egy ikerdarab párhuzamosan futó kettős előadásáról van szó, amelynek történetszálai, szereplői (és külön térben elhelyezett nézői) csak a legvégén találkoznak. Az előadást Vidovszky György rendezte. (Jeli Viktória és Tasnádi István a valóság és a virtuális világ határán és átjáróin játszódó (két) darabja olvasható a Párhuzamos világok című kötetben.)
2010-ben mutatta be a Kolibri Színház Tasnádi István azóta kultikussá vált darabját, a Cyber Cyranót. A Vidovszky György rendezte előadás – amely a mustra vasárnapi programjában szerepel – már túl van a 150. előadáson. A darab Tasnádi István Cyber Cyrano más színdarabok című kötetében olvasható.)
Cyber Cyrano
2013-ban mutatta be Bagossy László rendezésében a Mario és a varázslót a Kolibri. Az előadás – amely túl van az 50. előadáson – a mustra vasárnapi programjában szerepel. „Az előadás szövege nagyrészt a színpadon íródott, improvizációk során jött létre, de felidézi Sárközi György fordításának néhány jellegzetes mondatát, fordulatát, éppen azért, hogy a nézőink ráismerjenek az eredeti műre, amely az iskolában kötelező olvasmány. Ugyanakkor Thomas Mann a történetben csak utalásszerűen tárgyal bizonyos részleteket, és így inspiráló szabadságot biztosít a számunkra, hogy ezeket a részleteket erőteljesebben kidolgozzuk" – mondta a rendező a bemutató kapcsán.
A hétfői szakmai programban Dirk Neldner mutatja be Platform Shift+ nemzetközi együttműködést, amelyben a Kolibri is részt vesz a kezdetek óta. Az ehhez kapcsolódó beszélgetésben Majsai László pszichopedagógus, Brigitte Korn-Wimmer fordító valamint Tasnádi István és Szabó Borbála író is megszólal. Bemutatkoznak a Kolibri Színházhoz kapcsolódó könyvek kiadói is.
This is (not) Europe
Hétfő délután a portugál Teatro O Bando és a francia Théâtre Massalia and Collectif Le Nomade Village (Marseille, Franciaország) közös produkciója, a This is (not) Europe látható a mustrán. A 14 éven felülieknek ajánlott előadás ismertetője így szól: „Mi történik, ha Európa egy autó, amelyet nekünk kell vezetni? A francia és portugál művészek koprodukciójában az autó jelképezi az európai közösséget, a kérdés az, hogy mihez kezdenek az utasok, ha a jármű meghibásodik? Színészek, zenészek és táncosok mutatják be a különböző lehetőségeket, amelyeket ilyen esetben választani lehet. Eközben felfedezik, melyek ezek előnyei és hátulütői, mert bizony az autó néha gyorsít vagy fékez, megcsúszik az úton és karambolozik... Kis bukások és apró győzelmek kísérik ezt a kacskaringós, nagyon is aktuális utazást."
Január 28-ig van nyitva a Műcsarnok kiállítása, amely a Különutak és kivonulás a konszolidáció idején alcímet viseli, és Blaskó János, Gadányi Jenő, Jakobovits Miklós, Karátson Gábor, illetve Bocz Gyula, Cerovszki Iván, Csutoros Sándor, Dombay Győző, Lisziák Elek, Ócsai Károly, Szeift Béla művészetére tekint vissza. A kiállítás zárásához gazdag programok kapcsolódnak.
A kiállításhoz kapcsolódóan kerül(t) sor az Elmondanám, hogy volt... című beszélgetéssorozatra, amely a korszak más művészeti ágaira tekint vissza. Ennek két (illetve három) beszélgetésére a héten kerül sor. A kedden este hétkor kezdődő rendezvény témája a film. Ezen Gothár Péter film- és színházi rendezővel, forgatókönyvíróval és vendégével, Bartis Attila íróval Juhász Anna, irodalmár, kulturális menedzser beszélget. A csütörtök esti program témája a zene. Ekkor Sebő Ferenc énekes, gitáros, tekerőlantos dalszerzővel és népzenekutatóval és Agócs Gergely népzenésszel, népzenekutatóval beszélget Juhász Anna.
Péntek este a tánc kerül a középpontba. Ekkor az Eck Imre vezette Pécsi Balettről beszélget Uhrik Teodóra táncművésszel, egyetemi tanárral és Dr. Eck Júlia egyetemi docenssel Bolvári-Takács Gábor történész, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára.
Pénteken délután a Magyar Nemzeti Galéria Keretek között című kiállításával közös szakmai programra kerül sor. Először Stefano Bottoni történész tart előadást Szocializmus, Közép-Európa – a történettudomány új forrásai, új perspektívái címmel. Majd Petrányi Zsolt (Keretek között) és Bán András (Egy / Kor) ismerteti kurátori koncepcióját. Majd Művészpályák, életutak, megélhetési módok, határterületek a Kádár-korban címmel kezdődik kerekasztal-beszélgetés. Ennek résztvevői résztvevői: Stefano Bottoni történész, Flohr János grafikusművész, Gelencsér Gábor filmesztéta, Nánay István színikritikus, Sulyok Miklós építészettörténész.
Szombaton különböző tárlatvezetésekre kerül sor. Ujvárossy László Jakobovits Miklós, Bellák Gábor Karátson Gábor, Kopócsy Anna Blaskó János kiállításán kalauzolja az érdeklődőket. Este A festő apa és színész, szobrász fiai címmel kerül sor beszélgetésre, melynek vendégei: Blaskó Péter és Blaskó Balázs színművészek és ifj. Blaskó János szobrász.
Vasárnap korhatár nélküli családi napra kerül sor.
Székely Csaba színházi bemutatói egymást érik, rendszeresen érkeznek hírek külföldi művészi sikereiről is. Már első színpadi művével szinte berobbant a köztudatba. A 2011-ben írt Bányavirág a színházi dramaturgok szakmai rendezvényén, a Nyílt Fórumon megkapta a legjobb darabnak járó Vilmos-díjat. Ugyanebben az évben a szerző Szép Ernő jutalomban is részesült. A következő évben egyszerre két társulat is színre vitte a Bányavirágot. A Sebestyén Aba rendezte marosvásárhelyi előadást 2012-ben a POSZT szakmai zsűrije a legjobb előadás díjával tüntette ki. Ugyanebben az évben a Csizmadia Tibor rendezte budapesti előadást a Vidor fesztivál zsűrije találta a legjobb stúdiószínházi produkciónak. Mindkét fesztiválon a főszereplők is díjat kaptak. A darabért Székely Csaba 2012-ben megkapta a színikritikusok díját.
A nagyváradi előadás
A Bányavirágot ezután bemutatta a budapesti Nemzeti Színház (r.: Sebestyén Aba, 2013), a Pécsi Harmadik Színház (r.: Vincze János, 2013), a Komáromi Jókai Színház (r.: Keszég László, 2014); német nyelvű változatban a szekszárdi Magyarországi Német Színház (r.: Florin Gabriel Ionescu, 2015); a nagyváradi Szigligeti Színház (r.: Hunyadi István, 2016).
Több külföldi bemutatója is volt a darabnak: 2014-ben Olaszországban mutatták be, 2017-ben pedig az aradi Ioan Slavici Színházban Stefan Iordanescu állította színpadra román nyelven.
Most a Duna Palotában működő Magyarság Háza a nagyváradi előadást látja vendégül. „A nagyváradi előadás egy dinamikus, fiatal társulat szemszögéből kísérli meg bemutatni Székely Csaba peremvidékét, életre keltve egy olyan szereplőt is, amelyre a szerző a szövegben csupán utalást tesz" – írja a színház honlapja. A Hunyadi István rendezte előadás szereplői Csatlós Lóránt, Szabó Eduárd, Nagy Gábor, Pitz Melinda, Ababi Csilla, Kocsis Gyula.
A Bányavirág – akárcsak a trilógia többi darabja – elolvasható Székely Csaba Idegenek és más színdarabok című kötetében.
A kortárs angol drámaíró Simon Stephens (1971) nem ismeretlen a magyar közönség előtt. 2007-ben a Kolibri Színház mutatta be Kócsag című darabját (Vidovszky György rendezésében), 2008-ban Szegeden került műsorra a Pornográfia, amelynek angol nyelvű eredetijét a következő évben a Merlin Színház is játszotta. 2011-ban a Pesti Színház tűzte műsorra Punk-rock című darabját (Eszenyi Enikő rendezésében). 2014-ben a Centrál Színház mutatta be A kutya különös esete az éjszakában című művét (rendező: Puskás Tamás). Ezt a művet 2016-ban a Miskolci Nemzeti Színház is bemutatta (Lukáts Andor rendezésében). 2015-ben a Katona tűzte műsorra a Harper Regant (rendező. Székely Kriszta). 2017-ben a Vígszínház Házi Színpada mutatta be a Távoli dal című monodrámáját.
Legfrissebb darabját most az Orlai Produkció tűzi műsorra. „Egy zsúfolt pályaudvaron egy nő megpillant egy idős férfit, és hirtelen ötlettől vezérelve a nyakába csókol. Alex, a hetvenes hentes és Georgie, a negyvenes pincérnő beszélgetni kezd. Lassan, minden logika és társadalmi konvenció ellenére rájönnek: nekik dolguk van egymással. A találkozás alapjaiban forgatja fel az életüket, és végül nagy utazásra is vállalkoznak, hogy utolérjék életük elmulasztott lehetőségeit..." – írja az előadás ismertetője.
A kétszereplős darabot Szabó Máté rendezi, és Benedek Miklós és Ullmann Mónika játssza.
A leadképen a Kolibri Színház Marió és a varázsló című előadása.
Heti ajánlónk 2. része itt olvasható