Mi történik a héten?

Stefo Nantsou–Tom Lycos: Kövek – Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen (2018. január 16.)

Ugyan kedden már megvolt a debreceni színház új ifjúsági előadásának a bemutatója, de a héten minden hétköznap délután játsszák, és a jövő héten is négyszer műsoron van.

A Kövekben két kamasz történetét látjuk, akik – unalomból? balhéból? – betörésre vállalkoznak, majd amikor megszólal a garázsban a Jaguár riasztója, amelynek épp 50 dollárt érő emblémáját feszegetik, riadtan elmenekülnek. Aztán ténferegnek tovább. Köveket gyűjtenek, céltalanul. Majd amikor az egyik autópályahídon mennek át, eszükbe jut az ötlet, hogy a korlátra helyezett köveket az alant haladó autók felé irányítsák. Villámgyorsan versennyé alakul a helyzet – anélkül, hogy megkérdeznék, hogy mit is vesznek célba, és mi történik, ha valóban találnak. A kisebbik „győz": az általa lerúgott kő átszakítja egy Volvo szélvédőjét, és a vezető szörnyet hal. Ismét menekülnek. De most már nincs nyugtuk. A kisebbik fiú önként jelentkezik a rendőrségen, látjuk a kihallgatásuknak, bírósági tárgyalásuknak a jeleneteit is.

Az ausztrál szerzőpáros saját társulatuk számára írta a darabot, és ők maguk is játszottak benne. A nemzetközi sikert aratott, sokfelé műsorra került darabot egyikük, Stefo Nantsou 2003-ban a Kolibri Színházban is megrendezte. Akkor így nyilatkozott: „A Kövek egy megtörtént eset alapján készült, nagy vihart kavaró címlapsztori volt Ausztráliában. Komoly vitát keltett, hogy nem vagyunk-e túl elnézőek a kamaszokkal. Amikor szabadon engedték a két srácot, gyakran elhangzott a médiában, hogy szigorúbban kellett volna bánni velük, akár tíz év börtönt is megérdemeltek volna. A másik oldal véleményéről, miszerint nem akartak szándékosan bajt okozni, csak egy kis mókára vágytak, nem igazán lehetett hallani. Az előadásban megpróbáljuk mindkét oldalt megjeleníteni, erről szól a kocsmajelenet." Arra a kérdésre, hogy hogyan reagált az ausztrál közönség az előadásra, mert a magyar nézőket sokkolta, ezt mondta: „Nálunk sincsenek hozzászokva ehhez a stílushoz. Melbournben, ahol megtörtént az eset, szinte mindenki felismerte a történetet. Előfordult, hogy az előadás után odajöttek hozzánk tanárok, akik tanították a srácokat vagy a családtagjaik, barátaik. Nem mondhatnám, hogy sokkolta, de nagyon érzékenyen érintette őket az előadás. A közönség világszerte azonosulni tud az esettel, hiszen hasonló tragédiák bárhol megtörténhetnek. Ezért nincs nevük a fiúknak."

Debrecenben Bethlenfalvy Ádám állította színre a darabot, aki több eltérő felfogású előadását látta már a Köveknek, többek között a Kolibri ikonikus magyarországi ősbemutatóját. „Mi másfajta keretben játsszuk a darabot, egy játszótérre helyezzük, ahol színészek mesélik el a történetet. A Kövek egy erős incidensről szól, amivel gyakran találkozunk a hírekben is. Lényegében arról van szó, hogy valami hülyeséget csinálnak gyerekek, amiből egy haláleset, nagy tragédia keletkezik. Másrészt egy barátság megy tönkre, ami egy olyan eleme a történetnek, ami mindannyiunkat érint. Az is nagyon izgalmas, hogy maga a kamaszkor, önmagunk keresése mindig határátlépéssel jár. Vannak elvárásaink, meg szörnyülködünk, hogy mennyire mások, mint mi voltunk, de közben azok a lehetőségek, közösségek vagy akár terek kicsit ki vannak húzva alóluk, amelyek fontosak lennének számukra. Úgy gondolom, hogy ez a szál egy sokkal szélesebb társadalmi problémát ír le a történetben, és ezért is játszódik a mi előadásunk egy elhagyott vagy lezárt játszótéren" – mondta a rendező.

A debreceni előadás két szereplője Kránicz Richárd és Kovács András.

Kabóca Körkép / Korkép – Kabóca Bábszínház (2018. január 18.)

Egész napos showcase-t rendez a veszprémi Kabóca Bábszínház az utóbbi 1-2 évben született előadásaiból.

„A rendezvény összegzés is egyben – írja a színház ismertetője –, az utóbbi évek szakmai munkájának gyümölcsét kínáljuk. Szeretnénk megmutatni, mit gondolunk a babaelőadások esztétikai horizontjáról, az osztálytermi színházi forma letisztult egyszerűségéről, a klasszikus bábformákról, a kis kamaratermi előadásokról vagy akár a nagyszínpadi, grandiózus produkciókról. Megmutatjuk, hogyan próbál egy parányi alkotóközösség minél szélesebb réteget megszólítani a mindennapi munkájával."

A programban először az elsősorban alsó tagozatos gyerekeknek szóló bábszínházi előadás, A hét királyfi kerül bemutatásra. A darabot Balázs Béla meséje alapján Szántó Viktória írta. A játékos történetvezetést élő zene kíséri, amelyet Danny Bain írt és ad elő. A Bodnár Enikő tervezte díszletszerkezetet a távol-keleti színházi formák inspirálták. Az arany forgópalotán ki-belépve játszanak a színészek (Gombai-Nagy András, Miller Patrik, Szilvai Balázs), hol maszkokkal, hol stilizált figurákkal. Az előadást Székely Andrea rendezte.

Békakirály

Egy szintén Székely Andrea rendezte csecsemőszínházi előadással folytatódik a program. Az Álomszövők „a szőttes készítésének több évszázados hagyományát idézi meg. A fonalak szépsége, a színek sokasága, a szövés ritmusa, és maga a szövő ember kezének mozdulatai ritmizálják a játékot". Az előadás tervezője Csóka Eszter, zeneszerzője Gyulai Csaba, előadója Benkő Zsuzsanna és Szívós Réka.

Ezután ismét egy gyerekeknek szóló bábszínházi előadás következik. A Békakirályt – az előadás alcíme szerint – Vas Henrik meséli el Jacob és Wilhelm Grimm meséje nyomán. „A közismert történet ezúttal marionett színpadon elevenedik meg, amelyet Henrik, a Békakirály hű szolgája és egyben legjobb barátja működtet. Miközben elmeséli az elátkozott királyfi és a királykisasszony barátságának históriáját, míves bábok kelnek életre és szórakoztatják a nézőket: kicsiket, nagyokat egyaránt." Az adaptációt Kardos Tünde írta, a tervező Bodnár Enikő volt, marionett szakértőként Sarkadi Bence is részt vett a Halasi Dániel rendezte előadás készítésében, amelyet Benkő Zsuzsanna, Gombai-Nagy András és Szilvai Balázs játszik el.

Kodzsugukila, a boszorkány

A showcase programja egy kiskamaszoknak szóló osztálytermi előadással folytatódik, amely Arany János általános iskolai tananyagban szereplő művét, A fülemilét dolgozza fel. Az előadást készítő és előadó Szívós Réka és Szőke Kavinszki András tárgyanimáció segítségével, élő zenét használva idézik fel a történetet, majd vonják be a gyerekeket (és talán a tanárokat is) az eseményekbe.

A program a Kodzsugukila, a boszorkány című afrikai mesét feldolgozó produkcióval zárul, amely díjat kapott októberben a Marczibányi téri Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén. Ez Danny Bain különleges hangvételű egyszemélyes előadása, amelyben a szereplőket is megtestesítő afrikai hangszerek segítségével meséli el a történetet, és közben egészen különleges zenét is megszólaltat. A történetet afrikai mesemotívumok alapján Sándor Anna írta, az előadást Szántó Viktória rendezte.

Bambi – Budapest Bábszínház (2018. január 18.)

Csütörtökön premiert tart a Budapest Bábszínház is. Felix Salten regénye (és nem a rajzfilm) alapján készült új előadásuk. A magyar származású osztrák író 1923-ban írta meseregényét egy őzbakgida viszontagságos életéről. Ezt 1928-ban fordították le angolra, majd 1942-ben készült el Walt Disney rajzfilmváltozata. A Bambi magyar kiadása 1928-ban jelent meg Fenyő László fordításában. Később György Ferenc (1957) és Nádori Lídia is lefordította a meseregényt.

A Budapest Bábszínház Hársing Hilda színpadi adaptációjában játssza a művet. Az előadást Szilágyi Bálint rendezi, aki így írt a munka kapcsán: „Olvasom a Bambit és vele futok a mezőn. Megsimogatnám vagy megmenteném. És eszembe jut az is, hogy még sosem láttam igazából őzet. Állatkertben talán. Vagy még ott sem. Szomorú, nem? A természet ma: utópia. Jó lenne, ha valami emlékeztetne még arra, hova tartozunk. Egy előadás, talán. Amióta a Bambira készülök, nem eszem állatot."

Az előadás tervezője Árvai György és Szűcs Edit, zeneszerzője Tallér Zsófia, szereplői: Márkus Sándor, Teszárek Csaba, Pájer Alma Virág, Pallai Mara, Spiegl Anna, Blasek Gyöngyi, Hannus Zoltán, Barna Zsombor, Ellinger Edina, Hoffer Károly, Rusz Judit.

Mozart: A varázsfuvola – Miskolci Nemzeti Színház (2018. január 19.)

Az egyik legnépszerűbb opera kerül színre Miskolcon. Mozart művét Rusznyák Gábor rendezi, akinek előző színházi rendezése az Amadeus volt Szegeden, de a tavalyi évadban már a Varázsfuvolát is megrendezte Debrecenben.

Akkor egy interjúban határozottan szembenézett a darab problémáival, amiről nem nagyon szokott szó esni a mű gyakori bemutatói kapcsán. „A zenei szövet zseniális, ez nem kérdés – szerintem. A történetet, illetve a prózai szövetet lehet akként értelmezni, hogy egy összecsapott, hányaveti valami, s lehet úgy is, hogy komolyan vesszük. Az ember vekeng a kettő között, nehéz lenne elfogadni, hogy a történet úgy zagyva, ahogy van, miközben egyfolytában dramaturgiai és egyéb problémákba ütközik... Mozart zenéje nagyon színházi, teli fordulatokkal. Néha viszont az az érzésem, hogy egy-egy számot nem oda vagy nem annak a figurának írt eredetileg, akinek végül énekelnie kell, vagy mintha egy előző munkából vett, ott nem használt elemet applikált volna A varázsfuvola szövetébe. ... Megpróbálom komolyan venni a történéseket, miközben elfogadtam, hogy ez nem egy hétköznapi értelemben vett valóságban játszódó eseménysor. Ez egy fikciós világ, egy beavatási szertartás, ahol érvényét veszíti a megszokott logika."

A kettős szereposztásban színre kerülő miskolci Varázsfuvola főbb szerepeiben Ser Krisztián / Gábor Géza, Rőser Orsolya Hajnalka / Szakács Ildikó, Sylwia Olszynska / Zemlényi Eszter, Yanis Benabdallah / Bocskai István, Hábetler András / Donkó Imre, Zemlényi Eszter / Eperjesi Erika / Bojtos Luca látható.

John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago – Móricz Zsigmond Színház (2018. január 20.)

„A zenés színház egyik alapművé"-t mutatja be szombaton a nyíregyházi színház.

A Chicago nem a zenés műfajok megszokott receptjeit követi. Alapját egy bírósági tudósítóból lett író 20-as években keletkezett darabja, a Brave Little Woman adja, amely valóságos bűneseteket dolgoz fel. Majd fél évszázaddal később született a drámából zenés mű: Bob Fosse éveken át hiába kérte a darab megzenésítési jogát, ezt csak a szerzőnő 1969-ben bekövetkezett halála után kapta meg. Fosse maga írta a szövegkönyvet is Fred Ebb társaságában, aki a dalszövegeket is szerezte. A zenét a szövegíró állandó alkotó társa, John Kender írta. Korábbi közös főművük, a Kabaré nyilvánvalóvá teszi, hogy a szerzőpáros a musicalt eleve nem könnyű műfajként kezeli, hanem a drámai teherbíró képességét is próbára teszi. Ez történik a Chicagóban is, még ha (nyilván Fossénak is köszönhetően) mindez egy varieté formájába van csomagolva.

Kosik Anita és Zsigmond Emőke

A darab témáját így írja le a színház ajánlója: „A történet középpontjában két lány áll. A hamvasabb Roxie sóvárogva figyeli Velma, a dörzsölt és befutott táncos-énekes sikereit. Erős akaratú, gátlástalan és sugárzóan tehetséges ő is – és gyilkos. Amikor a pályáját egyengető férfiról kiderül, hogy kihasználja és becsapja, Roxie gyilkosságba keveredik, börtönbe kerül. A sztárügyvéd Billy Flynn segítségét kéri, aki elvállalja az ügyet, mert fantáziát lát abban, hogy a peres üggyel a nyilvánosság elé lépve faragjanak hírességet az önvédelemből önkéntelenül gyilkoló, ártatlan kislány figurájából. Velma nem nézheti tétlenül a feltörekvő riválist, ezért ő is akcióba lendül a híradásokat a sajtón keresztül mohón váró közönség kegyeiért."

A darabot Hamvai Kornél és Varró Dániel fordításában, Szőcs Artur rendezésében mutatja be a nyíregyházi színház. A főbb szerepeket Kosik Anita (Velma), Zsigmond Emőke / Czvikker Lilla (Roxie), Nagyidai Gergő (Billy Flynn), Kuthy Patrícia, Tóth Zolka, Horváth Margit játssza.

Politikusok lelki világa – DEKK Színház (2018. január 19.)

Közéleti kabarét mutatnak be pénteken a Jurányi Házban. A szkeccs előadás jeleneteit Znajkay Zsófi, Egger Géza, Litkai Gergely, Mózsik Imre, Vinnai András írta. „Az előadás megmutatja a politikusok emberi oldalát, valamint azt, hogy milyen hatással van a lelkükre a hazugság, a hatalommal való visszaélés. Mindez hogyan csapódik le a magánéletükben, és hogyan csapja őket falhoz" – írja az előadás ismertetője. „A hazai közélet és politika amilyen ijesztő, annyira meghökkentő és mulatságos is. Kabarékban való továbbtenyésztésre kimondottan alkalmas."

Bánky Gergely

Az előadást Bánky Gergely rendezi, aki azt ígéri, hogy nem fogják kímélni a politikusokat. „Ha egy politikus csak a szavazatokért vagy egyéb haszonért áll ki bizonyos értékek mellett, akkor a képlet egyszerű: hazudik, mint a vízfolyás. Nem önmaga. De különben is: a politika a taktikázásról szól. Az a politikus, aki körömszakadtáig ragaszkodik az elveihez, előbb-utóbb elvérzik. Bedarálják a ravaszabbak. A kérdés az, hogy a politikusunk meddig merészkedik el az elvtelenségben. Mert valamennyire muszáj. Ilyen a politika" – nyilatkozta a rendező.
Az előadás szereplői: Hay Anna, Bánki Gergely, Egger Géza, Szabó Zoltán.

A leadképen a Kabóca Bábszínház A hét királyfi című előadása