Mit nézzünk a héten?

Marcio Kerber Canabarro–Molnár Csaba–Vadas Zsófia Tamara–Vass Imre: Deeper – Trafó (2018. január 11–12. 20.00)

A Kortárs Művészetek Háza új sorozatot indít, amelyben fiatal alkotóknak kínál bemutatkozási lehetőséget. Csütörtökön és pénteken látható a Hazai pálya első bemutatója, amelyet Marcio Kerber Canabarro, Molnár Csaba, Vadas Zsófia Tamara és Vass Imre készített és ad elő.

Így négyen még nem dolgoztak együtt, bár régóta ismerik egymást (valamennyien a Budapest Kortárstánc Főiskola növendékei voltak), és különféle formációkban már többször is találkoztak. Molnár Csaba legutóbbi bemutatóját, a 2017-es Téli utazást Marcio Kerber Canabarróval készítette el, az Eclipse című előadásban pedig Vadas Zsófia Tamarával dolgozott együtt. Ő szerepelt a szintén Molnár Csaba rendezte Az ökör táncosai között is. Dányi Viktória, Molnár Csaba és Vadas Zsófia triója készítette a 2013-as Nyúzzatok meg! című előadást, amely tematikus rokonságot is mutat az új bemutatóval, akárcsak Hód Adrienne 2016-os Grace-e, amelyben együtt táncolt Marcio Canabarro, Cuhorka Emese, Molnár Csaba és Vass Imre.

A Deeper négy alkotó-előadója több mint egy éve foglalkozik az intimitás és az érintés kérdésével. „A hosszas próbafolyamat alatt különböző helyzetekben próbálták kikísérletezni azt, meddig is fokozható az intimitás, kell-e hozzá közelség, és egyáltalán mit jelent megérintve lenni. Ezekből a tapasztalatokból születik meg a Deeper, amelynek sci-fi-be hajló látványvilágáért is az alkotók felelnek." Az előadás zenei anyagát az elektroakusztikus, experimentális zenei világban ismert Szabó Bálint jegyzi.

SzólóDuó Nemzetközi Táncfesztivál – MU Színház (2018. január 11–13.)

Az Orkesztika Alapítvány immár 19. alkalommal rendezi meg a rövid koreográfiák nyitott szakmai fórumát. Mint ahogy írják, „a SzólóDuó Fesztivál célja, hogy a szárnyaikat bontogató és tapasztalt alkotókat, táncosokat egyaránt bátorítsa, hogy legújabb alkotásaikat megismertesse a nagyközönséggel. Az idei fesztivált négy jelölő kör előzte meg Németországban, Lengyelországban és Magyarországon, a további pályázók pedig videón keresztül adhatták be jelentkezésüket."

A jelölő körökből továbbjutott versenyzők január 11–12-én mutatják be előadásaikat a MU Színházban. Itt ebben a formában korábban nem látott alkotások kerülnek bemutatásra. A versenyprogram legjobbjait a 2018. január 13-án megrendezésre kerülő gálaesten láthatja a közönség, szintén a MU Színházban. A gálaesten lengyel vendégek is fellépnek: Anna Piotrowska, Artur Bieńkowski és Alexey Torgunakov.

A fesztivál ideje alatt különféle kísérőprogramok is lesznek. Az Ork-Kota Platform 2018 (a Kontakt Táncért Alapítvány és az Orkesztika alapítvány évek óta futó pályázati kezdeményezése) keretében egyperces táncfilmek láthatók. A versenyprogramokhoz kapcsolódóan nyitott szakmai beszélgetésekre is sor kerül, amelyen a szakma jeles képviselői és a közönség tagjai mondhatják el véleményüket. Délelőttönként Anna Piotrowska és Góbi Rita szakmai kurzusát rendezik meg.

Franz Kafka: Az átváltozás – Örkény István Színház (2018. január 12.)

„Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában. Páncélszerű kemény hátán feküdt, és ha kissé fölemelte a fejét, meglátta domború, barna, ív alakú, kemény szelvényekkel ízelt hasát, amelyen alig maradt már meg végleg lecsúszni készülő paplana. Számtalan, testének egyéb méreteihez képest siralmasan vékony lába tehetetlenül kapálódzott szeme előtt.

»Mi történt velem?« – gondolta. Nem álmodott. Szobája, e szabályos, csak kissé szűk emberi szoba, békésen terült el a jól ismert négy fal között. Az asztalon kicsomagolt posztóminta-gyűjtemény hevert szanaszét – Samsa utazó ügynök volt...

Gregor tekintete ezután az ablakra vetődött, és a borongós időtől – hallani lehetett, amint esőcseppek koppannak a párkány bádoglapjára – egészen mélabússá vált. »Mi lenne, ha kicsit még aludnék, és elfelejteném ezt az egész őrültséget?« – gondolta."

Így kezdődik Franz Kafka (1883–1924) – és a világirodalom – egyik leghíresebb műve. Az átváltozást  1912-ben írta (de csak 1915-ben jelent meg). „Fölolvasnám az elbeszélést, s közben fognom kellene a kezed, mert bizony egy kissé félelmetes a történet. Átváltozás a címe, és alaposan megijednél tőle, sőt talán eleged is volna az egész históriából..." – írta a kedvesének 1912 novemberében Kafka. Egy másik feljegyzés szerint nagy derültség fogadta Az átváltozást, amikor azt Kafka felolvasta a barátainak, hisz a történet nemcsak nyomasztó, hanem humoros is.

Más Kafka-novellák is hasonlóról szólnak, mint Az átváltozás, hogy „a normalitás váratlanul leveti álarcát, és alatta megmutatkozik a színtiszta abszurditás". „Georg, a sikeres üzletember, egy reggel benéz idős apja szobájába, hogy megvitasson vele egy látszólag mellékes ügyet, és a szobából kilépve egyenesen a folyóhoz megy, hogy belevesse magát. Blumfeld, az agglegény, amikor a munkából hazaér, két pattogó labdát talál szerény lakásában, és szokásos esti pipájára már nem tud rágyújtani. Legyen kicsi vagy nagy a beállt változás".

Gáspár Ildikó más történeteket is figyelembe vett, amikor elkészítette Az átváltozás színpadi változatát. „Előadásunk ... zenei, álomszerű szerkezetében más Kafka-művek motívumait is felhasználja, hogy a burleszk, az irónia és – az Örkény műveivel is szoros rokonságban álló – groteszk segítségével oldja a szorongást nevetéssé" – írja az ismertető.

Az átváltozásnak nem ez az első színpadi változata Magyarországon. 1983-ban Hasonlatok címmel mutatott be a Radnóti Színpad előadást, amelyben a három adaptált novella egyike volt Az átváltozás. (Az adaptációt Darvas Iván készítette, és Gosztonyi János társaságában rendezte is az előadást.) 2003-ban Vörös István készített Az átváltozás motívumait is felhasználva darabot a Stúdió „K" számára. (A Svejk, a féregirtó című előadást Fodor Tamás rendezte.) 2009-ben Kovács Kristóf librettója alapján Faragó Béla írt operát Az átváltozásból. (A Lukáts Andor rendezte előadást a Sanyi és Aranka Színház játszotta.) 2013-ban Sopsits Árpád írt és rendezett német nyelvű előadást a műből a szekszárdi Deutsche Bühnében.

Az Örkény Színház mostani bemutatóját nemcsak írta, hanem rendezi is Gáspár Ildikó. Az előadásban többek között Polgár Csaba, Kerekes Éva, Kókai Tünde, Csákányi Eszter, Znamenák István és vendégként Kovács Zsolt játszik.

Thomas Middleton: Asszony asszonynak farkasa – Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza (2018. január 12.)

Alig ismert nálunk Thomas Middleton (1580–1627), a Jakab-kor egyik legfontosabb drámaírója. Magyar színpadon csak a William Rowley-val közösen írt Átváltozások című művét játszották (azt is csak négy előadásban).

„A műben Livia, egy hataloméhes özvegyasszony mesterkedésével és a szerelmi szálak összekuszálásával egész Firenze hercegségét veszélybe sodorja. Hogy a herceg bizalmát elnyerje, Livia meg akarja szerezni neki Biancát, aki azonban nemrég kötött házasságot Leantióval. Bianca egy fiatal és tapasztalatlan lány, eleinte ő és férje úgy jelennek meg, mint egy igazán boldog, szerelmes házaspár, de Leantiót munkája távolra szólítja, hátrahagyva ifjú feleségét. Míg Bianca férje távol van, Livia meggyőzi a lányt, hogy rossz házasságot kötött, hiszen Leantio nemcsak szegény, de rangban is a lány alatt áll. A naiv lány házasságtörésbe bonyolódik. Hazatérve Leantio tudomást szerez felesége hűtlenségéről, haragra gerjed, de dühe később undorba fordul. Általános felfogása a gyengébbik nemről keserűvé, cinikussá válik. Később úgy tűnik, Leantio meg tudna bocsátani, és Bianca is megbánja, amit tett, de hűtlenségét nem lehet visszavonni, házasságuk menthetetlen."

Magyar színpadon még sosem játszották a darabot, így a nyíregyházi előadás ősbemutató. Erre az alkalomra Forgách András készítette el a mű fordítását, az előadás rendezője Koltai M. Gábor. A főszerepeket István István, Széles Zita, László Lili, Gulácsi Tamás, Pregitzer Fruzsina, Illyés Ákos, Fellinger Domonkos játssza.

Székely János: Caligula helytartója – Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg (2018. január 12.)

A zsarnokság természetéről és a hozzá való emberi viszonyulásokról szóló vitadrámát mutat be a zalaegerszegi színház. Az erdélyi irodalom kimagasló alakja, Székely János (1929–1992) 1972-ben írta művét, amely először színpadra 1978 nyarán került a Gyulai Várszínházban Harag György rendezésében. Azóta számos emlékezetes bemutatója volt. Legutóbb Szikszai Rémusz rendezte meg Fodor Tamás és Nagypál Gábor főszereplésével. A Szkénében máig látható előadás kapcsán ezt írta Szűcs Mónika 2011-ben az Ellenfényben:

„Székely János 1972-ben írt drámája a társadalomban érvényesülő dominanciaelv működését kutatja: a hatalom kiterjedésének politikai és egzisztenciális vetületeire kérdez rá, és a hatalomhoz való emberi viszonyokról, attitűdökről, életstratégiákról gondolkodik. Olyan ez a darab, mint egy laboratórium: ismétlődő körökben, azaz lényegében ugyanolyan, ám egy-egy feltételében mégis módosult helyzetekben vizsgálja mindvégig ugyanazokat az alapkérdéseket. A három képből (és egy epilógusból) álló dráma alapkonfliktusa, hogy Petronius, Caligula szíriai helytartója be tudja-e állítani a zsidók tiltakozása ellenére a császár szobrát a jeruzsálemi templomba. Mindhárom kép ugyanazzal a felszólítással kezdődik: most már igazán itt az idő, hogy a császári parancsot végrehajtsák, és választani csak az önkéntes megadás, ill. a fegyveres végrehajtás közt lehetséges. A konfliktus mindhárom képben lényegében ugyanazzal a gyakorlati eredménnyel zárul – a helytartó nem tesz eleget a császári parancsnak –, ám a de facto ugyanolyan kimenetelek mögött más és más megfontolás áll. Az első disputát a szobor bevitelének kimondatlan halogatása követi, a második menet a végrehajtás nyílt elhalasztását hozza, míg harmadszor a dilemma megoldására végleges döntés születik.

Ha nagyon egyszerűen akarnánk megfogalmazni, akkor a Caligula helytartójában nem történik semmi, pontosabban a semmi, a nem cselekvés történik meg. Legfőbb drámai tárgya a megtorpanás. Az a racionálisan meg nem ragadható pillanat, amikor valami a tudat, a lélek mélyén átfordul, amikor az addig érzékelt utak helyett valami új tárul fel. A helytartónak a főpappal, Barakiással folytatott disputája, a római követtel, Deciusszal való beszélgetései ehhez a ponthoz vezetik el Petroniust. Döntésével nemcsak egy politikai dilemmát old meg, hanem saját létének legbelső, lényege szerinti mibenlétéről jut fontos belátásra."

A mostani zalaegerszegi bemutatót Sztarenki Pál rendezi, a két főszerepét Farkas Ignác és Balogh Tamás játssza.

A leadképen az Örkény Színház Az átváltozás című bemutatójának próbája