Az év első bemutatói
Mi történik a héten?
Holt lelkek – Katona József Színház, Sufni (2018. január 4.)
Újabb Gogol-bemutatót tart a Katona. A szezon elején, októberben mutatták be a Háztűznézőt Ascher Tamás rendezésében, és még mindig nagy sikerrel játsszák a Jurányiban a tavalyi évadban koprodukcióban készült előadást, az Egy őrült naplóját. (Az egyszemélyes előadást Bodó Viktor rendezte, és Keresztes Tamás játssza, aki a Háztűznézőben is szerepel.)
Dankó István
Az újabb Gogol-bemutató a Holt lelkek című regény alapján készült. Gogol 1835-ben kezdte írni regényét, amelynek alapötlete Puskintól származik. A képtelennek látszó anekdota szerint valaki holt lelkeket vesz, azaz meghalt jobbágyok tulajdonjogait vásárolja fel. A regényben ezzel a céllal Csicsikov járja körbe egy közelebbről meg nem nevezett kormányzóság földesurait. Látogatásai nyomán a korabeli Oroszország nyomasztó, mulattató szatirikus rajza bontakozik ki. A Holt lelkekkel Gogol 1941-ben készült el, és a könyv a következő évben jelent meg. A kortársak vegyes érzelmekkel fogadták a művet, igen csak szélsőséges értékelések jelentek meg róla.
Lestyán Attila, Mészáros Blanka
Erre is utal az a Gogol-idézet, amelyet a Katona bemutatójának mottójául választottak: „Ez a művem nem azzal ijesztette meg Oroszországot és keltett felzúdulást országszerte, hogy feltárta sebeit és rejtett betegségeit, és nem is azzal, hogy elképzelték a diadalát ülő gonoszság és a szenvedő ártatlanság megrázó képeit. Erről szó sincs... Az egésznek a kisszerűsége volt az, ami ijesztően hatott."
Bár a Holt lelkek nehezen adaptálható színpadra, mégis több magyar előadás is született belőle. 1976-ban Szakonyi Károly írt belőle darabot, amelyet a Madách Színház mutatott be Lengyel György rendezésében. (Csicsikovot Haumann Péter játszotta.) 2008-ban szintén a Holt lelkekből készült (az azóta megszűnt) Szputnyik Hajózási Társaság első bemutatója. (Az adaptáció a rendező, Bodó Viktor és a társulat közös munkája volt. A főszerepet Fábián Gábor játszotta.) 2013-ban Valló Péter rendezésében a Radnóti mutatta be a Holt lelkeket. (Bulgakov adaptációját Morcsányi Géza fordította le és dolgozta át, Csicsikovot Rudolf Péter játszotta.)
Elek Ferenc, Mészáros Blanka
A Katona mostani bemutatója Szakonyi Károly adaptációjából indul ki, de azt átdolgozta Dankó István, aki rendezte is az előadást. (A Katona színészének ez az első rendezése.) A Sufniban látható előadást Mészáros Blanka, Elek Ferenc, Lestyán Attila és Vízi Dániel játssza.
Ibsen: Kísértetek – Centrál Színház (2018. január 5.)
Egy Magyarországon ritkábban játszott Ibsen-drámát mutat be a Centrál Színház, amely azonban nagy felbolydulást váltott ki a saját korában, és színpadra is nehezen került.
„Ibsen leginkább a Kísértetek című darabjában haladta meg korát" – írta az 1881-ban született műről Tore Rem. „Formai tekintetben is talán ez a legradikálisabban szerkesztett Ibsen-darab. A Kísértetekben szakít a szerző a XIX. századra jellemző színpadiassággal, feszültséggel és cselekményességgel. Kevés történés, és annál több duma. Rendkívüli következetességgel lassan és kíméletlenül leplezi le a múltat, egyebek mellett azzal a szándékkal, hogy a szereplők fejlődését tanulmányozza és értelmezze, és hogy a cselekedeteiket és kijelentéseiket magyarázza. Olyannyira szokatlan a társadalomkritika retrospektív technikája, hogy egészen az antik drámáig, Szophoklész Oidipusz királyáig kell visszanyúlni, hogy hasonlót találjunk, és ez az egybevetés valamelyest minőséget szavatolt Ibsen dramaturgiájának, ugyanakkor nagyon meggyőzően a klasszikus szerzők sorába helyezte a radikális szerzőt, aki sorsdrámát alkotott egy új korban, melyben a biológia és pszichológia váltotta fel az isteneket."
Básti Juli és Gáspár Tibor az előadás próbáján
A darab cselekménye szerint Alving kapitány gazdag özvegye férje halálának tizedik évfordulójára árvaházat építtet, hogy ezzel is ápolja az elhunyt emlékét. A megnyitó ünnepségre hazavárja rég nem látott fiát, Osvaldot, aki festőként Párizsban él. Manders lelkész viszont azzal vádolja meg az asszonyt, hogy nem szereti a fiát, mert idegenbe küldte tanulni. Ez a vád vallomást hív elő Alvingnéból, és elmondja a lelkésznek családjuk eddig elhallgatott történetét. Hogy a férje iszákos, nőket hajszoló goromba, felületes ember volt. Még otthonát sem kímélte, elcsábította a szolgálólányt, Johannát. A botrány elkerülésére a lányt férjhez adták egy asztaloshoz, Engstrandhoz, aki tudta a lány baját, de nem tudta, ki az apa. A kislány, Regine meg is született, a anyja halála után ott maradt a házban mint szolgáló...
Alföldi Róbert az olvasópróbán
„A Kísértetek arra tanít, hogy hibát mindig lehet elkövetni, a kérdés, hogy jön-e utána bűnhődés. Aki azt hiszi, hogy a bűnhődést meg lehet úszni, arra még sokkal nagyobb baj szakad" – indokolta a darabválasztást az előadást rendező Alföldi Róbert. „Én a Kísérteteket legalább annyira jó darabnak tartom, mint A vadkacsát, sőt, talán még izgalmasabbnak is. Olyan, mint egy láp, ami a felszín alatt bugyborékol, amit nagyon élvezek" – mondta a női főszerepet, Alvingnét játszó Básti Juli.
A Centrál Színház bemutatójának további szereplői Gáspár Tibor (Manders), Ódor Kristóf (Osvald), Ágoston Katalin (Regine), Gáspár Sándor (Engstrand).
A Kísérteteknek eddig kevés magyarországi bemutatója volt. De a tavalyi évadban Szombathelyen játszották Zsótér Sándor rendezésében, Kiss Mari főszereplésével. (Az Ellenfény cikke itt olvasható az előadásról.) 2006-ban Egerben, 2002-ben a Budapesti Kamaraszínházban, 1999-ben Békéscsabán, 1990-ben Miskolcon mutatták be. Az utóbbi előadás főszerepét Csoma Judit játszotta, az előadást Szász János rendezte.
Csehov: Ványa bácsi – Kecskeméti Katona József Színház (2018. január 6.)
Szász János rendezi Kecskeméten Csehov egyik legismertebb, legtöbbet játszott darabját. A Ványa bácsi 1897-ben jelent meg, és előzményének az 1889-ben írt A Manó tekinthető, amelyet Csehov színpadra szánt, de a bemutatóra végül (akkoriban) nem került sor. A Ványa bácsiba átkerült a cselekmény nagy része (a végkifejlet azonban teljesen más), de a szereplők számát radikálisan csökkentette a szerző, és dramaturgiailag is egészen más szerkezetet alkotott.
Szász János (jobbról) az olvasópróbán
A Ványa bácsi alaphelyzete szerint a birtokára hazalátogató Szerebrjakov – és főleg ifjú felesége – felkavarja az otthoni mozdulatlan viszonyokat. „Egyhangú, de nyugodtnak legkevésbé sem mondható életük elfojtott érzelmek, ki nem mondott szavak okozta feszültségekkel teli." Vojnyickij szerelmes az asszonyba, Jelena Andrejevnába, akit korábban akár feleségül is vehetett volna. Az asszony viszont a környékbeli orvos, Asztrov iránt érdeklődik. Az orvosba ugyanakkor Szerebrjakov lánya, Szonya is régóta szerelmes, amiről a férfi mit sem tud.
Szonya elhunyt édesanyja testvérével, Vojnyickijjel együtt vezeti a birtokot (ő nevezi Ványa bácsinak). Eddig mindketten a munkába merültek, de Szerebrjakovék érkezésével kizökken az élet az addigi kerékvágásból, és az életükkel kapcsolatban is fel kell tenniük azokat a kérdéseket, amelyek eddig eszükbe sem jutottak. Ugyanakkor az irodalomtudós Szerebrjakov nehezen viseli a vidéki életet (úgy tűnik, ő is terhére van mindenkinek). Ahhoz viszont kevés a birtok jövedelmezősége, hogy a nagyvárosban éljenek belőle. Ezért azt javasolja a professzor, hogy adják el a birtokot. Ez végképp felkavarja a viszonyokat...
Bognár Gyöngyvér, Hegedűs Zoltán, Kocsis Pál és Nagy Viktor az olvasópróbán
A Ványa bácsi igen népszerű darab a magyar színpadokon. Az évadban már volt egy bemutatója, Bodolay Géza rendezte Szegeden. Az előző évadban három változatban is játszották: Miskolcon Szőcs Artur, Szombathelyen Réthly Attila, Csíkszeredán Sorin Militaru rendezte. Fontos bemutató volt a 2008-as kolozsvári, amikor is Andrei Serban állította színpadra a művet. Emlékezetes bemutató volt a 2004-es kaposvári Jeles András-rendezés is.
Szász János már rendezte a Ványa bácsit, 1998-ban Nyíregyházán. A kiemelkedő jelentőségű előadás számos díjat nyert el.1996-ban fontos előadás született a Ványa bácsiból a Radnóti Valló Péter rendezésében.
Szász János Kecskeméten sem először rendez Csehovot. Még mindig műsoron van tavalyi munkája, az Apátlanul (Platonov), amely a POSZT versenyprogramjában is szerepelt. Szintén az emlékezetes előadások közé tartozik a 2009-es Három nővér-rendezése (amelyről a Minden eltörölve? című könyvben lehet részletesebben olvasni.)
A mostani kecskeméti Ványa bácsi-bemutató főszerepeit Nagy Viktor (Vojnyickij), Kocsis Pál (Asztrov), Bognár Gyöngyvér (Jelena Andrejevna), Hajdú Melinda (Szonya), Hegedűs Zoltán (Szerebjakov) játssza.
A darab Makai Imre fordításában itt olvasható
Michael Frayn: Függyöny fel! – Kecskeméti Katona József Színház (2018. január 5.)
A másik kecskeméti bemutató egy népszerű, magyar színpadokon gyakran játszott szórakoztató darab alapján készült. Ez Michael Frayn (1933) egyik legnépszerűbb műve. Eredeti címe Noisses off, a magyar színpadokra pedig többnyire Ugyanaz hátulról címmel került. Az 1982-ben írt darab ötlete, hogy ugyanazt a színdarabot több nézőpontból mutatja meg: az első felvonásban a bemutató előtti zaklatott próbán, a második felvonásban a színfalak mögül a bemutató őrületében, a harmadik felvonásban pedig az egyik utolsó előadáson – szintén a színfalak mögött –, amikor már minden szétesik.
A művet Magyarországon még azon frissibben a Vígszínház mutatta be 1983-ban (Kapás Dezső rendezésében). A következő magyar bemutatója csak 15 év múlva volt Veszprémben, de aztán hamarosan színre került a József Attila Színházban, majd 2004-ben az Új Színházban (Jiri Menzel rendezésében). 2005-ben a darabból készítette a Veszett fejsze című előadását Mohácsi János (amit később Szatmárnémetiben is színpadra állított, majd 2014-ben Béres Attila Miskolcon rendezte meg a Mohácsi-féle változatot). 2007-ben Székelyudvarhelyen, majd Kolozsvárott, Újvidéken játszották a Frayn-darabot, később Győrben, Szombathelyen és a Centrál Színházban került színre. 2016-ban Komáromban, 2017-ben Nyíregyházán mutatták be.
Dunai Tamás, Zayzon Zsolt, Ferencz Bálint
A mostani kecskeméti bemutatót Szente Vajk rendezi, az előadás főszerepeit Zayzon Zsolt, Danyi Judit, Orth Péter, Decsi Edit, Dobó Enikő, Dunai Tamás játssza.
Tony Kushner: Angyalok Amerikában I-II. – Kolozsvári Állami Magyar Színház (2018. január 6-7.)
Tony Kushner két egész estés darabként megírt művét két este játssza a kolozsvári színház. Az első darabnak (amely később a Közeleg az ezredforduló alcímet kapta) 1991-ben volt az ősbemutatója. A második résznek (mely a Peresztrojka alcímet viseli) 1992-ben volt az ősbemutatója. A két darabból – a szerző forgatókönyve alapján – Mike Nichols 2003-ban hatrészes minisorozatot forgatott, amely a magyar HBO-n is látható volt. (Eötvös Péter operát is írt az anyagból, melyet 2004-ben mutattak be.)
Közeleg az ezredforduló - Kolozsvár
A két darab igazán csak együtt ad ki egy egészet. A különféle szálakon bonyolított sorsok csak a második részben érkeznek nyugvóponthoz, és csak a két darab együttesében működik az a mitológiai szemlélet, amely meghatározza Kushner művét. Az első rész vége, az angyal felbukkanása, valójában csak megpendíti azokat a kérdéseket, amelyek végül koherenciát teremtenek a rengeteg témát, sokféle problémát felvető, számtalan szálon mozgatott drámai anyagban.
Egyrészt megjelennek a darabban a 80-as években felbukkanó, majd meghatározóvá (divatossá?) váló problémák, az AIDS-től az ózonlyukon át az ezredforduló várásáig, azaz a világvége előérzetéig. Ezeket Kushner megpróbálja jelképes szintre emelni, és egy egész világállapot kifejezőiként bemutatni őket. Eközben felsejlenek a háttérben a Reagan-korszak politikai, társadalmi történései is.
Peresztrojka - Kolozsvár
Tony Kushner nem kisebb célt tűz ki maga elé, minthogy Amerika állapotáról adjon átfogó képet, ám ehhez csupa kisebbségi szereplőt választ: melegeket, zsidókat, mormonokat. A hozzájuk kapcsolódó előítéleteket azzal is próbálja megbontani, hogy nagyon eltérő emberi tulajdonságokkal rendelkező melegeket, gyökeresen más szemléletet képviselő zsidókat, és a hitüket alapvetően másképp megélő mormonokat ábrázol. Tehát emberként kell gondolkodni róluk, és nem egy csoport tagjaként beazonosítani őket.
A több szálon mozgatott cselekmény gazdag képet fest a különböző figurák sorsásról. Az Angyalok Amerikában arról a „nagy átkelésről" szól, amelyet a szereplők többsége megtesz, hogy újragondolja a sorsát, hogy szembenézzen vele.
Peresztrojka - Kolozsvár
Az Angyalok Amerikában első részét – rendkívül frissen – 1993 őszén mutatta be a Vígszínház. Majd 2012-ben a Nemzeti Színház állította színpadra a két részt együtt. (A világon először a Nemzeti Színház játszotta egy este a két darabot. Az előadást Andrei Serban rendezte.) Most Kolozsvárott ismét két este látható a darab. A Victor Ioan Frunza rendezte előadás főszerepeit Bogdán Zsolt, Árus Péter, Imre Éva, Bodolai Balázs, Kató Emőke, Tordai Tekla, Szűcs Ervin játssza.
Jérôme Bel (FR): Gala – Trafó (2018. január 5-6-7.)
Márciusban már szerepelt a Trafó műsorán a francia koreográfus előadása, akkor nagy sikert aratott, ezért most újra látható három estén.
„A konceptuális festők mintájára Jérôme Bel konceptuális koreográfusnak nevezhető. Több munkájába ... is szívesen komponál nem táncos mozdulatokat vagy tánc nélküli szakaszokat, s éppen ezzel, a tánc tökéletlenségével és hiányával irányítja gondolatainkat a táncra, annak minőségére, milyenségére. Bel nem csupán érzéseket vagy érzeteket akar közvetíteni és előcsalni a nézőiből, nem csupán a színpadi mozgásanyagra koncentrál, hanem tudatosan – elméleti-filozófusi felkészültséggel és megközelítéssel – az előadás olvasására, a befogadói technikákra is figyel. Mindezt okosan és jó humorral teszi, s a legfontosabb talán az, hogy rendkívül széles közönségréteg számára elérhető módon" – írta az Ellenfényben Sándor Zita.
A Gala ötletét az adta, amikor a koreográfus amatőröknek tartott egy workshopot Párizs külvárosában, és akkor érezte, hogy milyen jó lenne velük – különböző életkorú, nemzetiségű, társadalmi hátterű amatőrökkel – létrehozni egy előadást. A cím is ebből adódik, hisz elképzelése szerint a produkció leginkább azokhoz a gálákhoz hasonlít, amelyet a tánciskolák rendeznek az év végén, hogy bemutassák a diákok tudását. Ez inkább örömünnep, mint vizsga, leginkább az a fontos benne, hogy lehetőséget ad arra, hogy a táncolni vágyók színpadra léphessenek.
„Az előadást a bemutató óta eltelt két és fél év alatt majdnem kétszázszor játszották Szingapúrtól Tbiliszin és Santiago de Chilén át Philadelphiáig" – írja a Tafó honlapja.
Az előadás változatai mindig helyi közreműködőkkel készülnek. A márciusban bemutatott budapesti változatban 15 magyar civil szereplő vett rész, velük öt napon át próbált a koreográfus. A mozdulatokat nem betanulták, hanem ők maguk hozták.
„Ez a projekt a megkísérlésről, az újra próbálkozásról és a felfedezésről szól, nem pedig az irányításról és a mestermunkáról, még akkor is, ha ebben benne van a kudarc. Nézőként engem sokkal jobban érdekel a rizikóvállalás, mint a sikeres előadás, ami semmi újat nem tanít. A civil táncos számomra pont azt a művészetet testesíti meg, amihez szenvedélyesen vonzódom" – mondta Jérôme Bel.
