Mit nézzünk a héten?
A 10 legfontosabb esemény: 1. rész – Kortárs tánc- és színházi bemutatók
Hajnóczy Péter: A halál kilovagolt Perzsiából – Trafó (2017. december 13–14.)
„Ha volt s marad ködlovagja a 70–80-as években kibontakozó irodalmunknak, Hajnóczy Péter [1942-1981] mindannyiunk közül az élen fog maradni" – írta Mészöly Miklós. „A tudat metszett-hűvös szakadékaiba ezidőben ő ereszkedett le a legvakmerőbben, a legkilátástalanabbul és leggyümölcsözőbben. Eleve olyan határok közé internálta magát, ahol és ahonnét kis eséllyel lehetett a szakadékok magas mélységeivel találkozni. Ő »egyszerűen« e mélységek áthatolhatatlan felületébe ásta be magát, ott rendezkedett be hideglelős következetességgel, kartéziánus fegyelemmel, miközben kivilágítva hagyta magára a leleplezett tényeket, képeket, a repedésekben megnyilatkozó abszurdot, a megmutatkozni tudó igazságok kietlenül alacsony égboltját: kivilágítva és bekeretezve."
Hajnóczy Péter
Reményi József Tamás pedig így búcsúzott Hajnóczy Pétertől a sírjánál: „Szorongásaidat, szenvedéseidet szakszerűen tároltad emlékezetedben, önkínzó módon elevenen tartva őket, ismételgetve, akár egy memorizáló diák, hogy aztán végleges mondatokká formálódjanak. Súlyos szavú, pontos, kikezdhetetlen szöveggé, melynek stiláris szépségeire csak idővel enged figyelni a földerített terepek látványa, a lét villanásnyi pillanataiban, akár a legbanálisabb történéseiben is megérzékített tragikuma. Pedig a magyar nyelv ünnepe volt e próza. S marad is."
Hajnóczy Péter leghíresebb műve A halál kilovagolt Perzsiába (1979) című kisregénye. Ez alapján készített előadást Szenteczki Zita színházrendező és Juhász András intermédia-művész „A regénybéli író tudatfolyamában a fiatalkori emlékek iránti nosztalgia, az alkoholmámoros képzelgések, a jelenben érzett elviselhetetlen magány és szeretethiány váltják egymást. Álom és ébrenlét, képzelet és valóság határán egyensúlyozva, badacsonyi szürkebarát és ásványi anyagokban gazdag szikvíz segítségével igyekszik túlélni a rendszerváltás előtti mindennapok szorítását, a pontos megfogalmazásra és önkiteljesedésre való törekvés lehetetlenségét" – írja az előadás ismertetője.
Juhász András, Szenteczky Zita
A szöveg humora és öniróniája fogta meg az előadást rendező Szenteczky Zitát. „Van ez az alkoholista fickó, aki többféle idősíkon – hol a múltjába révedve, hol a jelenére fókuszálva, hol pedig a látomásaiba menekülve – vizsgálja és írja le saját önpusztítását, melynek a mélyén ott van a szeretetért, az elfogadásért, a beilleszkedésért való küzdés. Emellett nagyon vicces szituációkat eredményez a találkozása egy tőle teljesen eltérő gondolkodású lánnyal, aki különböző családi traumák elől való elmenekülésképp csakis derűs filmeket néz és zenéket hallgat, aki jogászhallgatóként slágerénekesnő szeretne lenni. Nem utolsó sorban pedig a látomások képisége az, ami foglalkoztatott" – mondta egy interjúban.
Az előadásban a valós idejű színpadi játék filmes eszközökkel kapcsolódik össze. „A szereplők – színészek, táncosok, performerek, zenészek és operatőrök – egyszerre írják, játsszák és rendezik az előadást, többfunkciós színpadi jelenlétük a műfajok közötti határok elmosását és a Hajnóczy-féle irodalmi polémia színpadi megjelenítését szolgálja." Az előadás szereplői Jankovics Péter, Takács Katalin, Rainer-Micsinyei Nóra, Hadi Júlia, Diák István, Raubinek Lili, Lévai Viola, Szabó Mátyás Péter.
A kisregényből 2004-ben filmet készített dr. Horváth Putyi Melis László főszereplésével.
A vezér – Jurányi Ház, 123-as labor (2017. december 13–15.)
Új bemutatóval jelentkezik Pass Andrea, az ifjúságnak szóló színház egyik kiemelkedő alkotója. Már első, Kő, papír, olló című tantermi színházi előadása is feltűnést keltett. Újvilág című előadása 2015-ben a Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle fődíját kapta. Sikeresek az azóta készített előadásai is, például a PanoDrámával készített Más nem történt, A néma tartomány vagy a felnőtteknek szóló Napraforgó.
Pass Andrea általában maga írja és maga rendezi a darabjait. Az új bemutató azonban ebből a szempontból kivétel: egy klasszikust dolgoz fel, a francia romantika kiemelkedő alakjának, Alfred Musset-nek (1810–1857) Lorenzaccio (1834) című tragédiáját. („Musset nagy kedvencem, a diplomamunkámban is az ő darabjaival foglalkoztam" – nyilatkozta Pass Andrea.)
Alfred de Musset
A darab a 16. századi Firenzében játszódik, amely elvben köztársaságként működik, de valójában Alessandro Medici korlátlan zsarnoki hatalma határoz meg mindent. A fejedelem és baráti köre dorbézoló jókedvében nőket becstelenít meg, igazi ellenállás nincs, csakis önfeledt a szórakozás.
Az eredetileg ötfelvonásos tragédiát ifjúsági előadássá dolgozta át a rendező Pass Andrea és a dramaturg Gimesi Dóra. (Nemcsak az nem fordult még elő Pass Andrea pályáján, hogy nem a saját darabját rendezte, hanem az sem, hogy munkájához dramaturg segítségét kérje. Az előadás szándékairól Pass Andrea a következőket mondta az Ellenfénynek: „A fiatalok szerintem nem is igen tudják, hogy mi az, hogy demokrácia, hiszen amiben most élünk, azt nem lehet demokráciának nevezni. Nem igazán érzik át a felelősségüket a kérdésben, azt hogy a saját jövőjük a tét, ami – minden látszat ellenére – mégiscsak az ő kezükben van. Valószínűleg nekünk az is feladatunk, hogy ezt megéreztessük, megértessük velük." Ezért „olyan előadásra készülök, aminek konkrétan ez a célja, azaz valahogy megpróbáljuk kimozdítani a fiatalokat a passzivitásból."
Pass Andrea
„Vajon mit jelent a mai fiatalok számára a hatalom? Mit várnak el tőle? Képesek észrevenni a hatalom túlkapásait? És ha igen, vannak eszközeik tenni ellene? Akarnak egyáltalán? Vajon ma is ugyanolyan passzívak a fiatalok, mint Musset korában?" – fogalmazza meg a kiinduló kérdéseket az előadás ismertetője.
Mika Myllyaho: Káosz – Kassai Thália Színház (2017. december 14.)
Új bemutatóval jelentkezik a legészakibb magyar nyelvű színház. „Egy bensőséges, érzékenyen megkomponált kortárs kamaradarabot, a finn Mika Myllyaho Káosz című groteszk komédiáját" viszik színre „a kassai Thália Színház színészei" – írja a színház honlapja.
Mika Myllyaho
„A háromszereplős, sajátos humorú, a legellentétesebb hangulatokat váltogató darab három hétköznapi nőt mutat »a teljes idegösszeomlás szélén«. Olyan kiélezett helyzetekben látjuk hőseinket, mikor újra kell gondolniuk az életüket, ismét, vagy végre meg kell fogalmazniuk mit is akarnak maguktól, másoktól, a világtól. A szöveg érdekessége, hogy Rab Henrietta (Júlia), Szabadi Emőke (Sophia) és Varga Lívia (Emmi), nemcsak egy-egy adott női karaktert jelenítenek meg, de számtalan más mellékszereplő, köztük rengeteg férfi bőrébe is bele kell, hogy bújjanak. Júlia a vesékbe látó pszichoterapeuta, Emmi, a nyughatatlan oknyomozó újságírónő és a testvérpár barátnője Sophia, a küldetéstudatos, túlérzékeny tanárnő története sokszor keserédes, máskor bölcsen bolondos, időnként kacagtatóan megható, de mindig izgalmas és szórakoztató. Az előadást Czajlik József rendezi, a mozgásért Kántor Kata felel, a színpadteret és a jelmezeket Gadus Erika tervezi."
Varga Lívia, Rab Henrietta
Az előadás nemcsak szlovákiai, hanem magyar nyelvű ősbemutató is. (Mika Myllyahónak volt már egy magyar nyelvű bemutója, 2009-ben a Nemzeti Színház játszotta Pánik című darabját Rába Roland rendezésében.)
Jon Fosse: Halál Thébában – Vörösmarty Színház, Székesfehérvár (2017. december 15.)
A világhírű kortárs norvég író átiratában mutatják be a Szophoklész Oidipusz-trilógiájának átiratát Székesfehérvárott. Fosse (1959) változatát 2008 januárjában mutatták be Oslóban a Det Norske Teatret színpadán Szász János rendezésében (a mozgástervező Horváth Csaba volt).
Jon Fosse
„Fosse Szophoklész nyomán meséli újra a Labdakidák történetét. Pontosan követi az antik tragédiák szerkezetét, bár néhány szereplőt elhagy belőlük (az Antigonéból például Eurydikét), és erősen redukálja, a mai köznyelvhez közelíti Szophoklész emelkedett, mitológiai utalásokban gazdag szövegét" – írta az Ellenfényben Szűcs Mónika. Majd egy másik cikkben azt is hozzátette, hogy „Fosse ... magát a textust (különösen a kar szövegeit) erősen megrövidítette, szenvedélyesen hömpölygő jambikus verssorait szikáran pontos szabadverssé csupaszította. Az adaptációból rendre kimaradtak azok a szövegrészletek, amelyek a szereplők lelkiállapotát, indulatait taglalják. A helyzetek ezáltal kiélesedtek, koncentrálódtak, és elsősorban nem a szenvedélyek ábrázolása, hanem a megértés, ráébredés folyamata vált hangsúlyossá bennük. Fosse ... bizonyos fokig kortalanítja, időtleníti Oidipusz történetét (ezért is játszathatta Szász János mai lakótelepet idéző díszletben)."
Kádas József, Varga Mária
Fosse átiratának már volt magyar bemutatója, pontosabban ennek első és harmadik része került színpadra. Mindkettőt Rusznyák Gábor rendezte Kaposvárott, az Oidipusz királyt 2009-ben, az Antigonét 2012-ben mutatták be.
A mostani székesfehérvári bemutatón – akárcsak az oslói ősbemutatón – egy előadásban kerül színre a teljes Fosse-átirat. Az előadást Horváth Csaba rendezi. A főszereplők Kádas József (Oidipusz), Hirtling István (Kreón), Kuna Károly (Teiresziász), Varga Mária (Iokaszté), Kiss Diána Magdolna (Antigoné), Varga Lili (Iszméné), Lábodi Ádám (Polüneikész), Fehér László (Haimón).
Hátsó ablak / La vérité – A Gangaray Artistic Program (G.A.P.) előadása a Bethlen téri Színházba (2017. december 15.)
A G.A.P. a Gangaray Dance Company komplex fejlesztési és tehetségkutató programja. Ennek keretében hirdették meg pályázatukat fiatal koreográfusok számára. Ennek győztesei kapnak a mostani bemutatón bemutatkozási lehetőséget.
Az esten két darab látható. A Hátsó ablak koreográfusa Thury Zita. „Egy lakóház ablakain keresztül különböző életekbe pillanthatunk be" – mondja az előadás ajánlója. „Szemtanúi lehetünk felhőtlen boldogságnak, elhagyatottságnak, átlagos vágyaknak, indokolatlan félelmeknek, a szürke hétköznapok monotóniájának, négy fal közé rekedt problémáknak, amikről mélyen hallgatunk; csupa olyan epizód, ami velünk is megtörténhet, vagy éppen meg is történik. Mozaikok, amik önállóan is értelmezhetőek, de egészet is alkothatnak. Az már viszont a befogadón múlik, hogy összeállnak-e, vagy magukra maradnak."
A másik darab, a La Vérité koreográfusa Takács László. „Hová megyünk? Egy irányba! Akkor ez most randi? Botladozó tangó a látó vak világa. Akkor ez élet? Egyelőre kis halál, örülök, ha érted. Ezt most értem? Mit tudom én, elég, ha érzem" – szól az előadás ajánlója.
A leadképen a székesfehérvári Halál Thébában jelenete
