Mi történik a héten?

dunaPart – kortárs magyar előadó-művészeti platform (2017. november 29. – december 2.)

Immár negyedik alkalommal rendezik meg a kortárs magyar tánc- és színházművészetet bemutató eseményt. Négy napon át párhuzamosan futnak a legérdekesebb független tánc- és színházi előadások.

Szerdán az első napon a táncot Fehér Ferenc előadása (The Station) és a Forte Bartók-estje képviseli. A színházi előadások közül a Proton Színház Látszatélete lesz látható. Csütörtökön már jóval bővebb a kínálat, hisz egész nap zajlanak az események. A táncot Rózsavölgyi Zsuzsa, Nagy Zoltán, a Hodworks és a bodylotion co-dance produkciói képviselik. Többek között bemutatják a Stereo Akt/Mentőcsónak (Cím nélkül), a Dollár Papa Gyermekei (Csehov) és a GroundFloor Group színházi előadásait, de látható lesz a Sajátszínház dokumentumszínházi előadása (Éljen soká Regina!), valamint a Kerekasztal és az InSite Drama óvodásoknak szóló komplex színházi nevelési előadása is, Az óriás ölelése.

Rózsavölgyi Zsuzsa: 1.7

A pénteki program a Tér és háttér, avagy a független színházcsinálók lehetőségei Magyarországon című kerekasztal-beszélgetéssel kezdődik. A pénteki színházi programból kiemelkedik a Bodó Viktor rendezte Egy őrült naplója és a Horváth Csaba rendezte Bűn és bűnhődés. A táncprogramból kiemelkedik a Közép-Európa Táncszínház, a Góbi Dance Company, Valencie James és molnár Csaba előadása.

A szombati zárónapon Molnár Csaba és Márcio Canabarro, valamint Vass Imre előadása, illetve az Artus Cseppkánonja képviseli a táncot. A színházi programban látható lesz a Káva Kulturális Műhely Peer Gyntje, Pass Andrea Napraforgója, Hajdú Szabolcs Kálmán-napja és Kárpáti Péter Tótferije.

A részletes program itt érhető el.

Két Ibsen-bemutató (és egy harmadik)

A héten két Ibsen-bemutató is lesz. Pénteken a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a Hedda Gablert mutatja be Keresztes Attila rendezésében. Az 1891-ben írt darab viszonylag gyakran kerül magyar színpadra. Tavaly Kecskeméten Zsótér Sándor rendezte (Trokán Nórával a címszerepben). 2013-ban a Radnóti Színház tűzte műsorára Valló Péter rendezésében (Petrik Andreával a címszerepben). Az előtte való évben a mostani marosvásárhelyi bemutatót rendező Keresztes Attila Szegeden vitte színre a darabot (Danis Lídiával a címszerepben).

„Az olyan művek érdekelnek, amelyek a mindenkori emberről szólnak, az egyén önmagával és másokkal való összeférhetetlenségét, belső és külső konfliktusait, az egyénnek egy bizonyos társadalmi közegben való helyzetét boncolgatják. Ezért szeretem Csehovot és Ibsent" – nyilatkozta Keresztes Attila. - „A Heddában egy olyan északi kisváros közössége jelenik meg, ahol az élet satnya, és ingerszegény berögződések alapján működik. Ebből látszólag kiviláglik egy ember, Hedda Gabler, aki egy tábornok apa által meghatározott autoriter rendszerből érkezik. Hedda életében jelen van a néhai apával egyidős, látszólag segítőkész, de közben számító barát, Brack bíró, valamint egy férj, akihez egy szerelmi szakítás után menekült. Az a fájdalmasan szép ebben a darabban, hogy semmi nem igazi. A szerelmek nem szerelmek, a kapcsolatok nem kapcsolatok, Hedda Gablernek pedig látszólag olyan morális elvárásai vannak a viszonyrendszerein belül, amelyeket ő maga sem tud teljesíteni, és amelyek már idealizmusnak számítanak..."

A marosvásárhelyi bemutató címszereplője Varga Andrea, a partnerei Bartha László Zsolt (Tessmann), Kádár L. Gellért (Lövborg), Bíró József (Brack bíró), Kádár Noémi (Elvstedné), Kilyén Ilka (Kuliane néni).

Szombaton a Nóra bemutatója lesz Pécsett. Ez az 1889-ben bemutatott mű szintén népszerű Ibsen-darab. Jelenleg két budapesti színház is műsoron tartja: a Katona József Színház Székely Kriszta rendezésében és a Stúdió K Jeles András színrevitelében.

A Nóra pécsi díszletterve

„Ibsen műve megjelenésekor, a 19. század végén nagy port kavart, és meglehetős felháborodást váltott ki" – írja az előadás ismertetője. „A darab kíméletlenül mutatja be a polgári életformát, annak értékeivel, megalkuvásaival, konformizmusával együtt, miközben a női egyenjogúság kérdéseit is feszegeti Az emancipáció témája ma Európában másként aktuális, mint a Nóra megjelenésekor. A kapcsolatokban megbúvó elnyomás, a lappangó vagy nyílt szerepkonfliktusok, az önkiteljesedés problematikája azonban nemtől és társadalmi státusztól, kulturális környezettől függetlenül ma is érvényes."

A pécsi előadást Méhes László rendezi, a címszerepet Darabont Mikold játssza, a partnerei Rázga Miklós (Helmer), Tóth András Ernő (Rank doktor), Bacskó Tünde (Lindéné), Urbán Tibor (Krogstad).

Egy most megjelent hír szerint Darabont Mikold bokasérülése miatt elmarad a Nóra pécsi bemutatója.

A múlt héten még egy Ibsen-bemutató volt: A vadkacsát játssza az Ódry Színpadon a Zsótér-Börcsök-osztály. (Legközelbb december 6-án látható.) Az előadást Fodor Tamás rendezte, aki az utóbbi években már nem dolgozott rendezőként, csak színészként.

Erre Fodor Tamás a következőt mondta: "Hajlott koromra beláttam, hogy az ember nem tud az örökkévalóságnak dolgozni. Arra is ráébredtem, nem biztos, hogy tudok újat hozni, olyasmit, amire ez a kényes színházi szakma és az avantgard nézők rácsodálkozhatnak. És mivel továbbra is perfekcionista vagyok, nem engedem meg magamnak, hogy olyasmit tegyek le az asztalra, amiben nem hiszek egészen. Szeretem a fiatalokat nézni, és egy kicsit irigykedem is, hogy milyen célratörően és merészen nyúlnak különböző témákhoz. De én nem tudnám úgy harapni a világot, mint ők." Most tehát a "hajlott korú" rendező és a fiatal színésznövendékek együtt "harapják a világot", és beszélnek róla úgy, ahogy Ibsenen keresztül lehetséges.

A vadkacsa

Fodor Tamás egyébként már megrendezte A vadkacsát, 1991-ben Szolnokon (Mertz Tibor, Mucsi Zoltán, Spolarics Andrea főszereplésével). Majd 2009-ben a darab paródiáját is színpadra állította Zalán Tibor átiratában.

Bábszínházi bemutatók

Több érdekesnek ígérkező bábszínházi bemutató is lesz a hétvégén

A pécsi Bóbita Bábszínház már a karácsonyra gondol Keresztesi József darabjának színrevitelével. Az elveszett szaloncukor ismertetője szerint „Vízkereszt előestéjén járunk, nemsokára ideje leszedni a karácsonyfát. Ezen az éjszakán azonban még eljön az Apró Nép, hogy maradék szaloncukrot keressen. Úgy tartják, hogy legalább egyetlen szemet mindenképpen hagyni kell nekik, máskülönben elviszik, amit találnak – ilyenkor szoktak eltűnni a kisautók, műanyag katonák, kicsi játékszerek. Ennek az utolsó szem szaloncukornak ered a nyomába egy kisfiú és egy kislány, hogy a furcsa és varázslatos Karácsonyfa Birodalomba bekerülve teljesítse a küldetést, és sok-sok kaland árán visszaszerezze az Elveszett Játékokat."

A pécsi Bóbita Bábszínház szombati bemutatóját Halasi Dániel rendezi, a zeneszerző Monori András, a koreográfus Fosztó András, a tervező Bodonyi Panni. Az előadást Balog Zita, Kalocsányi Gábor, Illés Ilona, Matta Lóránt, Czéh Dániel/Keresztény Tamás m. v., Kocsis Zsófia m. v., Várnagy Kinga m. v. Játssza.

Vasárnap tartja a Misi Mókus kalandjainak bemutatóját a Vaskakas Bábszínház. „Sokféle mókus él Vörösmókusországban, de van egy dolog, ami az összes itt lakóban közös: mindegyikük farka dús, loboncos és vörös. Misi mókus az egyetlen, aki fekete farokkal született, ki is közösítik. Egy nap Misire bízzák a mókusok téli élelemkészletének őrzését, ám valaki ellopja az összes felhalmozott diót, mogyorót és gesztenyét. Misit nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a mókusok egész télire élelem nélkül maradnak, ezért Bumbával, a cirkuszi majommal útnak indulnak Afrikába, hogy megtalálják a Mindenttermő fát..."

Misi mókus kalandjai

Tersánszky Józsi Jenő művét Nagy Orsolya írta bábszínpadra, az előadást – melynek látványtervezője Boráros Szilárd – Markó Róbert rendezi, az előadást Vitányi-Juhász István, Szúkenyik Tamás, Nagy Petra, Horváth Márk, Ragán Edit és Bora Levente játssza.

Tasnádi István: Paravarieté – Pinceszínház (2017. december 2.)

Az egyik legjelentősebb kortárs magyar drámaíró darabját mutatja be Szombaton a Pinceszínház. A Paravarieté 2004-ben jelent meg Tasnádi István Taigetosz csecsemőotthon című kötetében. Akkor a következőket írta róla Sebestyén Rita.

„Az egymásra tromfként következő, ráduplázó jelenetek csakugyan a varieté elegyét idézik; csakhogy itt az egymást követő „attrakciók" magára a nonszenszre igyekeznek rátromfolni. A matyó anyának szerecsen gyermeke születik a felütésben, a konferansz a potenciális nézőket arról igyekszik meggyőzni, hogy felesleges a kabaréba belépőjegyet venni, a nőimitátor valóban nő, és egy középkorú férfit kissé megkésve megölnek, mivel az anyja negyven éve beadott terhesség-megszakítási kérvénye több ízben elveszett a hivatali irattologatásban. A mindössze huszonkét oldalnyi szöveg leginkább kanavászként tekinthető – nem is terjedelme miatt, hanem azért, mert a többi drámát figyelembe véve úgy működik, mint egy zárvány. Megvan benne a szociális érzékenység és irónia, a fekete humor és a meghökkentő antitézisek sora. Sejteti a mélyebb réteget is, amely rendre megjelenik Tasnádi darabjaiban: a világba vetettségnek, kiszolgáltatottságnak és magányosságnak olyan fokát, amely már túllendül a tragédia lehetőségén. Ez nem más, mint a bármiféle jelentőségtől megfosztott alig-lét dramatizálása. Közben arról a paradoxonról is beszél, hogy ez a dramatizálás nem lehetséges, hiszen töredezett, mozaikjelenetekből épülő struktúrája a kisszerűség fokozhatatlanságát jelzi."

A Paravarietét 2005-ben mutatta be a kaposvári színház Znamenák István rendezésében. 2008-ban a Yorick Stúdió is bemutatta a darabot Sebestyén Aba rendezésében. 2010-ben maga a szerző rendezett előadást a Paravarietéből a Szikra moziban. 2011-ben a Szöveg Színház is játszotta a művet.
A Pinceszínház mostani bemutatóját Tasnádi Csaba rendezi, és Kovács Vanda, Némedi Árpád, Kaszás Gergő és Blahó Gergely játszik benne.

A jövő csütörtöki, december 7-i előadás után közönségtalálkozót tartunk, ahol a szerzővel, rendezővel és a színészekkel beszélgetünk. A rendezvény  egyúttal Tasnádi István új drámakötetének a könyvbemutatója is.

A Paravarieté szövege innen tölthető le

A leadképen a Bodó Viktor rendezte Egy őrült naplója

Heti ajánlónk első része