Mit nézzünk a héten?

Élet.történetek.hu: A nővérek – Levél apámhoz – Mozsár Műhely (2017. október 19–20.)

A nyári szentendrei bemutató után csütörtökön és pénteken látható először a Mozsár Műhelyben A nővérek – Levél apámhoz című előadás, amely egy sorozat részeként kerül bemutatásra.

A sorozat minden darabja egy-egy igaz történeten alapul. A szerző, Lengyel Nagy Anna egész életében mániákusan gyűjtötte kisemberek nagy történeteit. „Negyven éve beszélgetek velük. „Civilek", névtelenek, ismeretlenek. Közülünk valók. Negyven éve nem tudok hozzászokni ahhoz a sok csodához, groteszk fintorhoz, tragikumhoz és bölcsességhez, ami egy emberi sorsba belefér."

A különféle sorsokat, a hétköznapi emberek egyéni, mégis különleges, mindannyiunkhoz szóló igaz történeteit – Pelsőczy Réka művészeti vezetésével – különféle színész és rendező párosok állítják elénk. Az első előadás rendezője Cseh Judit, előadója Egri Márta és Egri Kati.

Egri Kati és Egri Márta

"A nővérek – Levél Apámhoz! című előadásban az Egri Katitól hallható történet egy olyan nőé, aki nem ismerte az édesapját, mert a születése előtt elhagyta a családot. Egyszer csak úgy dönt, hog levelet ír az apukájának. Hosszú évekig írja, de nem tudja neki elküldeni, mert nincs hova. Egri Márta története egy idillikus családban indul, aztán történik valami, amiből hatalma botrány kerekedik. Az ő történetének az a fő motívuma, hogy hogyan lehet felülkerekedni az önzésen, a szeretet erejével hogyan lehet túlélni mindent" – nyilatkozta Cseh Judit rendező.

Az Élet.történetek sorozat következő bemutatója 28-án szombaton lesz a Mozsárban: Ullmann Mónika és Borbély Alexandra játssza a Pira – Bella című előadást, amelyet Szabó Máté rendez.

Anders Thomas Jensen: Ádám almái – Radnóti Színház (2017. október 21.)

Új előadást mutat be szombaton a Radnóti. Az Ádám almái a dán Anders Thomas Jensen (1972) azonos című filmje alapján készült.

Jensen elsősorban forgatókönyvíróként tevékenykedik (ebben a minőségében több mint 40 filmet jegyez – dán és angol nyelvűeket egyaránt). Pályáját rövidfilmek írásával kezdte, kisfilmjeit azonnal Oscarra jelölték, amit végül 1999-ben nyert el. Ugyanebben az évben készítette első nagyjátékfilmjét, amelyet Soren Kragh-Jacobsennel közösen írt és rendezett. A film nemzetközi sikere után Jensen keresett forgatókönyvíró lett. Például egy kivétellel ő írta az Oscar-díjas Susanne Bier filmjeit is.

Anders Thomas Jensen

Anders Thomas Jensen pályájának magyar összefoglalója itt olvasható.

Jensen 2000-ben készítette első önálló filmrendezését. Rendezőként eddig mindössze négy filmet jegyez. Ezek közül a legjobb és legérettebb alkotás a 2005-ben általa írt és rendezett Ádám almái, amelyet a magyar mozik is játszottak (és amelyet 2006-ban az Európai Filmdíjra is jelöltek a legjobb forgatókönyv kategóriában). A film kritikája itt olvasható.

A film – illetve a belőle készült színpadi változat – alapszituációja a következőképp foglalható össze: az újnáci Ádámot 12 havi közmunkára ítélik, amit a vidéki pap, Iván közösségében kell letöltenie. A társaság (a papot is beleértve) csupa furcsa alakból áll. (Például az alkoholista, nőket erőszakoló Gunnar és a benzinkutakat kirabló Khalid ugyancsak azért vannak itt, hogy Iván segítségével jó útra térjenek.) A pap kérésére Ádám vállal egy feladatot, amit a 12. hónap végére fog teljesíteni. Jobb híján azt mondja, hogy almás pitét fog sütni. Ehhez azonban a kertben álló almafát is gondoznia kell, amit varjak, férgek és végül villám is sújt, ráadásul a konyhai sütő is kigyullad.

A film plakátja

Közben Ádám folyamatosan megpróbálja Ivánt a valósággal szembesíteni. A pap nem vesz tudomást arról, hogy agydaganata van, a gyermeke testi-szellemi fogyatékos, a felesége pedig öngyilkosságba menekült. Ádám számára egyre gyanúsabb Iván töretlen optimizmusa, ráadásul a pap átnevelő módszere sem tűnik eredményesnek: a kleptomán alkoholista Gunnar változatlanul lopkod és iszik, Khalid, a pakisztáni bevándorló éjszakánként továbbra is benzinkutakat rabol, hogy megbüntesse a hazáját kizsákmányoló multikat, az alkoholista Sarah pedig épp gyermeket vár.

Ráadásul Ádámot felkeresik a parókián a hasonlóképp tar fejű elvbarátai, s ebből újabb feszültségek születnek...

A film magyar nyelvű előzetese itt látható.

A film színpadi változatát Kovács Krisztina készítette. Ezt mutatta be idén februárban a Pécsi Nemzeti Színház Paczolay Béla rendezésében. A produkció szerepelt idén ősszel a Thália Színházban a Vidéki Színházak Találkozóján, ahol is az Ivánt játszó Cserna Antal elnyerte a legjobb férfialakítás díját. (További főszereplők: Rázga Miklós, Köles Ferenc, Urbán Tibor, Kulcsár Viktória)

Cserna Antallal a pécsi előadásról való beszélgetés itt olvasható. 

Olvasópróba a Radnótiban

A Radnóti Színház számára az előadást rendező Szikszai Rémusz dolgozta át az adaptációt. A produkció főszerepeit László Zsolt (Iván), Pál András (Ádám), Schneider Zoltán (Gunnar), Rusznák András (Khalid), Radnay Csilla (Sarah) játssza.

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban – Jászai Mari Színház, Tatabánya (2017. október 21.)

Szombaton a tatabányai színház is bemutatót tart. Alig két hete mutatták be A mi osztályunk című előadást, most ugyanazzal a rendezővel, Guelminó Sándorral egészen más jellegű produkcióval jelentkeznek.

A Játék a kastélyban Molnár Ferenc egyik legszórakoztatóbb és legnépszerűbb darabja. Még mindig műsoron van a Vígszínház 2009-es bemutatója. Tavaly a Miskolci Nemzeti Színház is műsorra tűzte. 2012-ben Szombathelyen és Egerben is játszották, az előtte való évben a Pannon Várszínház mutatta be, előtte Kaposváron, Székesfehérváron, Kecskeméten játszották a darabot.

A Játék a kastélyban alaphelyzete szerint Turai és Gál, a híres operettszerző páros egy olasz tengerparti nyaralóba érkezik. Velük tart az ifjú zeneszerző, Ádám, akit fiukként istápolnak. Szeretnék meglepni Annie-t, a primadonnát azzal a hírrel, hogy elkészült új darabjuk. Meglepetésben azonban nekik lesz részük, mert érkezésük után fültanúi lesznek Annie és egy idősebb színészkollégája, Almády szerelmi légyottjának. Ádám teljesen kétségbeesik, hisz Annie a menyasszonya. Turai pedig azon kezd el dolgozni, hogy ezt az egyértelmű helyzetet miképp lehet kétértelművé tenni, majd az ellenkezőjére fordítani. Ehhez teljes színházi arzenálját és az összes trükkjét beveti. Így kezdődik bravúros színpadi komédia, melyben szétválaszthatatlanul gabalyodik össze a valóság és látszat, az igazság és hazugság, az élet és színház.

A tatabányai előadásban Turait Kardos Róbert, a szerzőtársát Honti György, az ifjú zeneszerzőt Mikola Gergő játssza. Annie Danis Lídia, Almády Crespo Rodrigo.

A falak titkos élete – Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház (2017. október 21.)

Szombaton egy különleges bábelőadás látható a Jurányiban. A Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatói Ewa Maria Wolska és Varsányi Péter rendező segítségével az író, esszéista, grafikus Bruno Schulz univerzumába invitálják a nézőket.

„Az egész generációnk Schulz árnyékában nőtt föl, majd sokan elfelejtették, vagy inkább soha nem beszéltek róla" – mondta róla Tadeusz Kantor 1976-ban. De nemcsak a lengyel színházi kultúrában él búvópatakként Bruno Schulz világa. Nagy József 2001 decemberében bemutatott Filozófusok  c. munkáját is Bruno Schulz élete és művészete inspirálta.

Bruno Schulz

„Schulz tragikusan rövid élete (1892–1942) az 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Galíciában, a mai Ukrajna területén fekvő kisvárosban, Drohobyczban szinte eseménytelenül zajlott: mindvégig e kisváros gimnáziumában tanított rajzot és gyakorlati foglalkozást. Egy-egy rövid időszaktól eltekintve nem mozdult ki a galíciai olajmezők közelében fekvő városkából. Witold Gombrowicz úgy emlékezik rá, mint aki »túlzottan félénk volt ahhoz, hogy elszánja magát a létezésre«, s ez a pályatárs szerint a feleslegesség érzéséből eredt. Emellett Schulz testi adottságai – törékeny fizikuma, előnytelen külseje – is befolyásolhatták alapvető életidegenségét, társadalmi beilleszkedésre és kiemelkedésre való képtelenségét. Gombrowicz arról beszél, hogy Schulz »egész lényével a nemlétre törekedett«..." (Balogh Magdolna: Bruno Schulz otthonos otthontalansága. Holmi 2000/4.)  1934-ben jelent meg első kötete Fahajas boltok címmel, majd 1937-ben második könyve, a Szanatórium a homokórához is megjelent. 1934-től megszakításokkal dolgozott Messiás című regényén, amelynek (sokáig elveszettnek hitt) kézirata az újabb kutatások szerint a KGB levéltáraiban rejtőzik.

Bruno Schulz falfestményei

A nemcsak íróként, hanem képzőművészként is alkotó Schulz egy Witkiewiczhez írt levelében így magyarázza a rajzolása és írása között fennálló folyamatosságot: „Ezek ugyanannak a valóságnak a szétválasztott részei. Kiválasztó szerepe van az anyagnak, a technikának. Technikai okokból a rajz szűkebb határokat szab a művésznek, mint az írás. Emiatt gondolom, hogy teljesebben fejezem ki magam a prózában." Schulz festményeinek jelentős része megsemmisült, ám félévszázados lappangás után 2001-ben a dokumentumfilmes Benjamin Geissler megtalálta  azokat a román stílusú freskókra emlékeztető falfestményeket, amelyeket Schulz Felix Landau SS tiszt hajdani villájának falára festett.

A falak titkos élete Bruno Schulz novellái alapján készült. A díszleteket, bábokat, videókat a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének hallgatói tervezték és készítették, az előadásban közreműködik Kovács Domokos.

A virágot lépő lány – Vojtina Bábszínház (2017. október 21.)

Vasárnap tartja új bemutatóját a Vojtina Bábszínház. A virágot lépő lány írója, rendezője Láposi Terka, tervezője Majoros Gyula. Zeneszerzője, zenésze Arany Zoltán, játssza Ágoston Krisztina és Magi Krisztina.

A hároméves kortól ajánlott előadás ismertetőjében ez olvasható: „Léteznek csodák, melyek észlelésekor szemünk, szánk eláll. Olyan különös varázslat történik a mesénk szépséges lányával, hogy semmilyen ésszerű magyarázat nincs rá: virág nyílik a lépte nyomán, az aranyos színű hajából soha nem látott szépségű virágok hullanak, könnyei gyémántgyöngyök. S mindez nem derül ki róla mindaddig, amíg a királyfi szépségéért feleségül nem kéri. Ekkor azonban olyan bűbájos események veszik kezdetüket, hogy minden fenekestül felborul, a feje tetejére áll a világ, a boszorkány átkot szór mindenre és mindenkire. Ki érti ezt? Mi lesz most?"

Jóka ördöge

Ugyancsak vasárnap játssza a Vojtina a Jóka ördöge című előadást, amely az első bemutatójuk volt az évadban. Az Arany János előtti tisztelgés jegyében tűzték műsorra a költő születésének 200. évfordulóján a „pórregét". Schneider Jankó nemcsak az előadás rendezője, dramaturgja, hanem tervezője is volt. „A díszlet bár a klasszikus kesztyűsparaván mintájából indult ki, mégis sok elemében eltér tőle" – mondta a tervező-rendező. „A helyszínváltásokat, valamint a mesélői attitűdből fakadó képmutogató játékot egy képkeret segítségével érzékeltetjük, melyet többféle helyzetbe forgatva, többféle állásban tehetünk rá a paravánrendszerre." Arról pedig, hogy miért vásári kesztyűsbábjátékként képzelte el az előadást, Schneider Jankó ezt mondta: „Jó ritmusban került az életembe a Batu-tá kalandjai (Jankó egyszemélyes vásári kesztyűsbábjáték előadása – szerk.), ahol játékosként, később pedig a már említett előadások rendezőjeként, valamint a Színművészeti Egyetem oktatójaként mélyült a tudásom a kesztyűsbábról. Azt hiszem sikerült megtalálnom egy olyan nyelvtanát a műfajnak, amelyet könnyen tudok használni, és átadni."

A teljes beszélgetés itt olvasható.

A Jóka ördöge szereplői Mercs Máté Péter, Telenkó-Oláh Tímea, Reschofsky György.

Heti ajánlónk első része itt olvasható