Az emberi tisztességről

Brecht: A kaukázusi krétakör - Katona József Színház, Kamra

Székely Kriszta 2017 májusában vitte színre a Katona József Színház Kamrájában A kaukázusi krétakört. Rendezése (a nagyváradi és a miskolci Krétakör társaságban) szerepelt a 2018-as a POSZT-on, ahol Székely Kriszta a legjobb rendezés díját kapta. (Az egy évvel korábbi POSZT-on a rendezőnő ugyanezt az elismerést nyerte el a Nóráért, amely szintén a Katonában készült.) Ugyanakkor A kaukázusi krétakörért Székely Kriszta a színházi kritikusoktól is megkapta a legjobb rendezés díját 2017-ben.

Sándor L. István

 

Székely Kriszta A kaukázusi krétakörrel folytatta és le is zárta a pályakezdését meghatározó tematikáját. A Brecht-előadás is egy női hőst állít a középpontba, aki válsághelyzetbe sodródik, és ez próbára teszi a személyiségét. De a korábbi Székely Kriszta-előadásokkal szemben ez a válság nem belső, hanem külső természetű. Nem maga a hősnő esik szét, hanem a világ körülötte. Ez ugyanúgy próbatétel elé állítja Grusét (Pálmai Anna), mint a korábbi Székely Kriszta-rendezések hősnőit. De az ő személyiségét nem átrendezi, hanem épphogy megerősíti a krízis. Mindaz, amit eddig öntudatlanul képviselt, most hirtelen jelentőségtelivé válik, mert súlya lesz a káoszba hullott világban azoknak a döntéseinek, amelyeket az önkéntelenül képviselt értékei alapján hoz.

Ehhez azonban semmiféle hősiesség, semmiféle emelkedettség nem kapcsolódik a Kamra előadásában, teljességgel idegen tőle a pátosz bármiféle formája. Székely Kriszta nagyon egyszerűen akar elmesélni egy nagyon egyszerű történetet. Mert Gruse személyiségének is ez a lényege. A cselekedeteiben, döntéseiben is ez az egyszerűség, természetesség irányítja, és ezt Pálmai Anna játéka meg is erősíti. Mint ahogy megerősíti az a színpadi világ is, amelyben Gruse története megjelenik.

Székely Kriszta legerősebb rendezői gesztusa az, hogy a 2. világháború után született és a negyvenes évekből az archaikus időkbe visszatekintő példázatot mai történetként, a mi korunk és a mi közösségünk történeteként jeleníti meg. A Kamra előadásában ez jelenti a legerősebb viszonyítási pontot Brecht darabjához. A térformától kezdve a jelmezeken át egészen a játékmódig ezt a hatást szolgálják az előadás különféle színpadi megoldásai.
Székely Kriszta rendezéseinek kezdetektől visszatérő eleme, hogy színházként mutatja magát az előadást. Azaz a színházi helyzetet nem eltakarja, hanem éppen hogy nyilvánvalóvá teszi, kiemeli, bevonja a játékba, a színházi hatás egyik alkotóelemeként kezeli. Ennek a formái előadásról előadásra változnak, mint ahogy az a jelentés is, ami ehhez hozzákapcsolódik.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/3 számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.
Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

18. 10. 4. | Nyomtatás |