Élet-színház

Vidám, lükető zenével kezdődik az előadás, amelynek ritmusába szépen illeszkedik az írógép és a varrógép kattogása. Amikor felmegy a függöny, lázas munka zajlik. Középen Mariska (Tóth Ildikó) egy szürke varrógép fölé görnyed: ruhát varr a babáknak, amelyet a Modern Műhelynek szállít, pénzt is onnan vár értük. Jobboldalt egy fehér komódon sorakoznak a már felöltöztetett, kész (vagy félig kész) porcelánbabák, a nagyobbak a komódnak támasztva, néhány pedig a földre fektetett komódfiókokból, kosarakból lóg ki.

Mariska öccse, Zoli (Hevesi László) borítékokat gépel. Egy mintás puffra rakta az írógépét, e mögé telepedett szétvetett lábakkal a földre. A címeket az Anya (Takács Katalin) diktálja, ő egy kopott drapp kanapén ül a fiú mellett, és miközben a kacifántos neveket és levélcímeket mondja, állandóan feszeng, a hátát és a derekát fájlalja. De Zoli is ideges, a nővére, Kornél (Kovács Patrícia) dúdolása zavarja. Akárcsak az Anyát, aki azért is zsémbel, mert folyton eltéved a tekintete a címek között. (Nem is lát jól. És azt sóhajozza, hogy még a „négyszáz sincs", „mikor lesz ki az ezrem". Úgy tűnik, darabbért fizetnek a címzésért. Később Zoli fakad ki, hogy a jó címeket a protekciósok kapják, és ők háromszor annyit is keresnek vele.) Körülöttük a földön szanaszét szórva hevernek az elrontott, összegyűrt borítékok.

A szobában körülnézve nemcsak rendetlenséget látunk, hanem lepusztultságot is. Vedlettek a falak, kopottak, szedett-vedettek a bútorok, a padló is piszkos. Egy valaha talán szebb napokat látott család környezetét látjuk, amely egy idő után nem tudta tartani a nívót, és most görcsös, megfeszített munkával sem tudnak előbbre jutni. Erre utal például az az izgatottság, zűrzavar is, amelyet a gázos érkezése vált ki. Ki kellene fizetni a számlát, de azt sem tudni, hogy van-e pénz rá. Ráadásul az Anya nem találja a szekrény kulcsát (amiben a pénzt tartják), folyton elveszíti, aztán mániákusan keresi, mintha állandóan a föld nyelné el, pedig csak az emlékezete romlik vészesen. (A bohózati helyzetbe Takács Kati cseppnyi zavart és fájdalmat is vegyít.)

Később hazaérkezik a harmadik nővér, Duci (Szabó Irén) is, aki fáradt, éhes, és az osztályvezetőt szidja. Irodán dolgozik, de nem sok öröme lehet benne. És ráadásul az ebédből is alig hagynak neki valamit (valaki az összes húst kiette). Aztán jön Kornél is, és gonosz kis manóként megtépi a húga kontyát. Talán maga sem tudja, miért is teszi, kicsit élvezi, de inkább csak az idegességét akarja levezetni, később pedig el is szégyelli magát érte, és keresi a békülést.

Gyengusné (Gecse Noémi) érkezésekor derül ki, hogy mi rejlik Kornél túlfűtöttsége mögött. Egy tánckurzuson összeismerkedett egy fiatalemberrel, aki szépeket sugdosott a fülébe, és most elküldték a házasságszerző asszonyt hozzá. Tőle várják a híreket, hogy egyáltalán szóba jöhet-e a fiú mint vőlegényjelölt. De az izgatottság még nagyobb lesz, amikor kiderül, hogy a fiatalember azonnal át is jön vizitálni: egy szűk óra, és itt is lesz uzsonnára.

Alig marad hát ideje a családnak, hogy a rendetlen, lepusztult lakást valahogy átalakítsa egy partiképes lány vonzó családi környezetévé. Ráadásul a Papát (Gazsó György) is elő kell valahonnan keríteni. Zolit szalajtják érte a kávéházba, hogy mindenképpen hozza haza. Biztos ott lumpol megint, biliárdozik, kártyázik, mindenféle kétes alakokkal tölti az időt. (Mariska zsémbel vele, amikor előkerül: „Keze csupa piszok. Cipője megint össze van taposva. ... Megint le van köpve a nyakkendője." „Nem én köptem le" – válaszolja hetykén a Papa.)

Az izgatott, ideges készülődésben Mariska vezényletével próbálják meg átvarázsolni a szobát. Megszólal ismét a vidám zene, Mariska ennek ritmusára kezdi vikszelni a padlót. Sietve pakolnak el mindent, amit kompromittálónak gondolnak. Eltűnik a varrógép, beköltöznek a szobába a babák, csak Kornél két gyerekkori rongybabája maradhat elöl (az egyiken most menyasszonyi fátyol). Az írógépen sokat vacillálnak, kiviszik, aztán visszahozzák, mert mégis csak elegáns lehet. Kölcsönbe még egy gramofont is kapnak (ami majd pakolás közben a legváratlanabb helyzetekben szólal meg).

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2017/2. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.

Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft